Langsung ke konten utama

ALUA KOTO BARU SIMALANGGANG

 (BATIMBANG TANDO)


DATUAK.....
SUNGGUAH DATUAK SURANG NAN TAIMBAU
TAGAK DEK AWA KATO NAN SAPATAH
TAGAK DEK IMBAU NAN SAKALI
SALAM TAJELO KA NAN RAPEK
SOMBAH KA DATUAK TATIMPONYO
ADOPUN SOMBAH NAN KA DIMPOKAN PAO DATUAK
SAKOTU IKO KINI
DI TILIAK JO IJTIHAD,DI  PANDANG LUKIH DI LIMBAGO
PIHAK DI ANAK KAMA NAKAN KITO
SAROTO URANG SAMONDO
COPEK KAKI INDAKLAH MANARUANG,RINGAN TANGAN INDAKLAH MAMOCAH
NAN KA UNTUAK NYATOLAH NYO TARIAK
KOK BOBAN NYATOLAH NYO BAOK


ATEH JODAH NAN KA TONGAH
NYO JOPUK KA RUANG PANGKA
OLAH BA BAOK KA RUANG UJUANG

OLAH TIBO DI MUKO DATUAK
SAROTO DI MUKO URANG NAN BASAMO
OLAH DI USUA JO PARISO, 
LAH DI PANDANG ILIA MUDIAK
DI LENGONG KIRI KANAN
OLAH CUKUK SADO NAN TAMPAK,
OLAH GONOK SADO NAN ADO.
TAPI BAATOHNYONLEH TU KINI TUAK
 NIAT KO NAK NYO SAMPAI,
LIMBAGO NAKNYO TIBO
AYIA SATITIAK MINTAK DI MINUM
NASI SAKOPA MINTAK DI MAKAN
ITU NyO PINTAK JO PINTO KAMI
DI AROK DATUAK NAK MAMAKAIKANNYO
SOMBAH PENDEK SAKIAN SAJO
MAKLUM PULANG PADO DATUAK.


JAWAB 

LAH SAMPAI DEK DATUAK

DEK SOMBAH NAN TIBO DARI DATUAK

NAN TA UNJUAK BOKEH AMBO

TASERAK MUKO NAN RAMI

TATABUA MUKO NAN BASAMO

KOK BUNYI OLAH KADONGARAN

RUPO DI LIEK KAN LAH NYATO.


TAPI SUMANTANG PUN BAITU ,

DEK PIPIK DEK INDAK SAIKUA

JAGUANG INDAK SABATANG.

LINGKUANG BALINGKUANG KATO ADAT

KINI MALUANG KA LIMBAGO

DEK DI SITU TOMPEK ALUA

KINI NAK BABENTA ADAT SI SANAN 

NAK BAMAIN KATO JO PUSOKO

ANDAI KALALU JO KIASAN

RUNDIANG KA TIBO JO BALOBEH

BAPATUK JUO KASUDAHANNYO


BA UMPAMO BUNGO KA KOMBANG TUAK

CEMONG JO RONO BAMUKOSUK

TONTU KA BUAH ALAMATNYO

TARAGO DATUAK.MANANTI SAKUTIKO

KAMI BATINGGANG LAI DALAM ADAT

SIFAT MANANTI MALAH DATUAK.


SAKIAN DARI AMBO 

MAKLUM PULANG PADO DATUAK


(Di jawab Basyarikat tuak)

(Mako baiyo ,barundianglah urang nan datang,
Dapek kato saiyo mako di jawablah ,rundiang nan datang.)


DATUAK....

SAPANJANG RUNDIANG DATUAK TU

ADOLAH KATO SABONANYO

DEK KITO LAI SA ADAT SAUNDIKO

MALIN SA UGAMO

KOK TALALAI TRAGO BA UKUA

TALAMBEK DEK BAIYO

AMPUN JO MOOH KAMI PINTAK

IZIN JO RELA DARI DATUAK.


(Iyo......lah....../samo samo)

DATUAK .....

SAPANJANG RUNDUANG NAN KA TONGAH 

ADOLAH KATO SABONANYO.

KOK KATO INDAK KA BA ULANG

RUNDIANG INDAK KA DI SOBUK

JOJAK INDAK LAH KA BATIKAM

KOK DI ULANG KA ITU JUO

AMBO AMBIAK KATO NAN DI TONGAH

KATO PASAWANGAN

NAN JADIUJUANG RUNDIANG

KAN TONTANG JODAH NAN KA TONGAH

AYIA SATITIAK MINTAK DI MINUM ,

NASI SAKOPA MINTAK DI MAKAN

OLAH CUKUK SADO NAN TAMPAK.

OLAH GONOK SADO NAN ADO.

TAPI BATOH NYO LEH KINI

LIMBAGO NAKNYO TIBO,

DI AROK DATUAK NAK.MAMAKAIKANNYO

KAN IYO BAITU KATO DATUAK CAKO


(BONA)


KOK SALORONG NAN BAITU

BAK BA UMPAMO URANG BALAYIA

DUDUAKLAH DATUAK DI ANJUNGAN

AMBO NAK TOGAK DI HALUAN

MULAILAH DATUAK DI KAMUDI

NAK KAMI ANSUA MANDAYUANGKANNYO

SAKIAN SAJO KA SAUKNYO SAPONYO

MAKLUM DATUAK TINTANG ITU.


Dijawab pulo dek urang pangka

LAH SAMPAI DEK DATUAK

(SAKIRO OLAH)

SAPANJANG KATO DATUAK CAKO

NAN KA JADI SAUK SAPONYO

PIHAK DI KAMI SI PANGKA LAN

KOK IRIK NAK BATALI, 

JINJIANG NAK BATAMPUAK

KAMI MULAI DARI SINYAK 

TURUK DEK DATUAK DARI SITU.


"BIAMILLAHIRROHMAANIRROHIIMM.


Katiko olek jo pangka lah mulai siap makan.
Mako si pangka ,menginginkan mamintak olek untuak  mamakan 
("Parabuangan nan  tasadio".)

SASUDAH MAKAN JO MAKAN PARABUANGAN NAN ADO.
MAKO BAKATO  PULO URANG NAN DATANG /OLEK.

DATUAK.....

MAIMBAU PULO KAMI KAPADA DATUAK

DEK TAGAK LAH SUDAH MINUM JO MAKAN

PIHAK DI KAMI NAN MANDATANG.

LAH TARAGAK  PULO MANGATO NAN TAKONA.

MANYOBUK NAN TAJADI,PADO DATUAK.


ITU NYO SOMBAH NAN TA UNJUAK 

MAKLUM PULANG PADO DATUAK.


(LAH SAMPAI DEK DATUAK/ sakiro olah tuak)

(Di Jawab dek pangka)

NAN KA JADI SAUK SAPONYO 

PIHAK DI KAMI SI PANGKALAN

PADO KOTU IKO KINI

DEK BASUO DALAM ADAT, DI LAZIM NAN BAPAKAI

BATOMU DI LIMBAGO. NAN LURUH MANURUK ALUA


KOK MANGECEK SASUDAH MAKAN,

BATANYO LOPEH JORIAH.

YO LAH PATUK NAN BA ITU,

 PALALULAH DEK DATUAK.


(jawab pulo dek pihak nan datang)

AMBO.BUKAK TUAK.

DATUAK........................
DATUAK......................   .
DATUAK........................

SUNGGUAHPUN DATUAK SORANG BADUO NAN TA IMBAU

PANGULU ADAT DALAM.JORONG

SONDI ANDIKO DALAM KAMPUANG

NAN MAMOGANG ULU TANGKAI

NAN MANJINJIANG TAMPUAK BUAH

ENGGERAN SILANG JO SALISIAH

SIDDIAK MANYIDIAK DALAM ADAT

JAUAH HARI LAH SAMPARONO


NAN BA UMPAMO.KAYU GODANG TUAK

BAUREK LIMBAGO MOTAN

,BABATANG ALUA JO PATUK

BADAHAN BARIH JO BALOBEH

BABUNGO RIMBUN JO ADAT,

BABUAH KATO NAN BONA.


DAHAN ROMPAK DAUNNYO RIMBUN

TOMPEK.BATODUAH KAHUJANAN

BOKEH BALINDUANG KAPANEH AN

DUDUAK MOTAN POKAT BA UNYI

BOKEH ULAYAT TOMPEK TUMBUAH


TUMBUAH SARUPO IKO KINI

SOBAB SUDAH MINUM MAKAN

KAMI NINIAK MAMAK NAN HADIR KO

NAK MANOMUI JONJI NAN BA PADAN

KARANG NAN BABUEK NAN DAULU

KINI NAK SAMO DI TOPOK I.

BAK ANDAI KATO BIDA, TUAK

BA ADAT  BAKONANG NYATO

BASYARIKAT BAKATO BONA

RUNDIANG OSAH POHAMLAH TONTU.

PUTIAHNYO BAK KAPEH DI CABIAK

JONIAHNYO BAK INTAN JO PODI

BUDI ELOK DI DALAMNYO.


DEK KITO BARU BATOMU,

 BAK CANDO PAMENAN ADAT

BATOMU BONANG JO SUTO BARINTIAK

MAKO BARAGI CUKIA  LALU KA UJUANG.


KOK LAI SAUJUK JO SAMAKOSUK

SUTO JO BONANG JAN BASA LISIAH

NIAT MAKOSUK ATI KAMI, 

CUPAK NAK TIBO DI LABUAN

BATIMBANG BATANDO JADI, 

BA TAIL OMEH DI PAO TUAK...

OMEH TIMBANGAN BONA,

TANDO SAUJUDAN  KATO

LAH TIBO DI JUGALO TUANG

,LAH OSAH KA LIMBAGO

LAH TIBO DI MUKO DATUAK,

 LAH TAMPAK LELO JO RUPONYO.


KARONO DEK LAH  BA ITU

NYATO GAYUANG SAMBUK MANYAMBUK

ADAT KATO MANYAMBUK JO MANYOMBO

TA UNJUAK SOMBAH PADO DATUAK

BANAMO  SOLAM  NAN MANIMPO,


KALAU DI RONTANG NOMUAHNYO PANJANG

ELOK DI KUMPA NAK NYO SINGKEK

DI AMBIAK.SAJO NAN PAGUNO

SINGKEK SOMBAK SAKIAN SAJO

NAK BUNYI KAMI DARI DATUAK.


(DI JAWAB PULO DEK PANGKA)

SAPANJANG KATO DATUAK TU

NAN KA JADI SAUK SAPONYO,

DI PIHAK KAMI SI PANGKALAN

PADO KOTU IKO KINI, 

BASUO DALAM ADAT BATOMU DI LIMBAGO.


TUMBUAH DI MAMAKJO SI BAPAK

KOK CUPAK LAH TIBO DI AYIA,

KOK GANTANGLAH DI RUMAH

BAUKUA KAMI DA ULU, 

SIFAT MANANTI MOLAH DATUAK.


(KAMI NANTIDATUAK/ DEK OLEK)


(SUDAH BARUNDIAN PANGKA MALANJTKAN S0MBAH )

DATUAK.......

.SAPANJANG KATO DATUAK CAKO NAN TALEWA PADO KAMI

OLAH DI PA IYO DI PATIDOKAN,

 DI UKUA DI PANJANGKOKAN

OLAH DAPEK.KATO NAN SAUKUA, 

RUNDIANG NAN SASUAI

KA PANJAWAB RUNDIANG DATUAK.


NAN JADI RUNDIANG DATUAK TU

NAN TA ADOK PADO.DIRI KAMI

CUPAK BAK TIBO DI LABUAN

BATIMBANG BATANDO JADI

 BATAIL OMEH DI PAO.

TAIK OMEH TIMBANGAN BONA,

TANDI SAUJUDAN KATO.

LAH TIBO DI JUGALO TUANG,

 LAH OSAH KA LIMBAGO

LAH TIBO DI MUKO  DATUAK

 LAH TIBO DI MUKO DATUAK

LAH TAMBAH LELO RUPONYO

SOMBAH PENDEK SAKIAN SAJO, 

NAK BUNI KAMI DARI DATUAK

KAN BAITU KATO DATUAK CAKO.


(BONA)

KOK NYO SALORONG TONTANG ITU.

,LUKIH LIMBAGO ASA KATO

TILIAK JO TANDIANG KATO ADAT.

UNJUAK KO KAN BIASO BASAWUA.

TANGAN BATIMBANG TANDO NAMONYO.


LAH SAMO TA UNJUAK KA TONGAH

LAH SAMO TALAYANG KAMUKO, 

SATALI CUPAK JO PAKAINYO

SAPADAN OMEH JO PERAK.

OMEH PERAK BASONDI BUEK.

CUPAK PAKAI TARAJU BONA,

OLAH LAH TIBO DI WALAKNYO.


TAPI BATOHNYO LEH KINI,

KOK RUNDIANG LAH BA UKUA

KOK KATO LAH SASUAI,

YO BA ANDAI KATO BIDA.


KAIN SARUANG RAGI PALAKAT

ETEN DI TOKO ZAINUDIN

,IYO DI RONAH PAYO KUMBUAH

INTAN JO PODI LAH SAPOKAT

,PERAK LAH NOMUAH JADI CINCIN

TAGAK DEK TUKANG OLUN SUNGGUAH.


NAMUN BAATOH NYO LEH KINI

NAK SAMO SUNI DI KIRO KIRO

BAA ELOK KO NAK DAPEK DI PADOREH

NAN JAN DI TIMP NAN BURUAK.


(DI ATEH RUNDIANG NAN SA UKUA,
TONTU KOK ARI NAN DI TOKOK,
KOK JONJI NAN KA DI LOBUAH,
MAKOLAH RANCAK DI PA UKUAKAN,
DEK KADUO BOLAH PIHAK, 
MAKO DI SORAH KA DUO BOLAH PIHAK,
IBU JO BAPO.)

LAH DAPEK KATO SAUKUA, BILO NIKAH ,JO BAROLEK.
KATO DI SORAH KA MANTI JO DUBALANG.
DI TUTUK JO DOA .

ALUA MINTAK TURUN.DEK NAN DATANG.


DATUAK...

MULONYO DATUAK KAMI IMBAU

SOBABNYO DATUAK KAMI TUNTUK

PADO KOTU IKO KINI, IYOBA ANDAI KATO BIDA.


LUAK AGAM JO LIMO PULUAH

 TANAH DATA LUAK NAN TUO

KOK BASANG ATEH NAN TUMBUAH,

MANIMBANG ATEH NAN ADO

TUMBUAH SARUPO IKO KINI, 

DEK OLAH SALAMAT SAMPARONO

TUNYOLAH BABACO DU ' A USOLI, 

DU'A ARAB LAH BATAMPUANG PULO


BAK ANDAI KATO BIDA

PUCUAK BULEK SALIRO KUNIANG,

 JATUAH TALAYANG  KATOMPEKNYO

ULEMU OLAH SAMO DI KANDUANG,

UNTUAK PIDOMAN MASO NAN KA TIBO

SAMO BAAMA SAJO KITO 


DEK KATO IYOBA ITU, DEK LAH SALAMAT SAMPARONO

SAPOKAT KAMI NAN MANDATANG, 

IYO NAK TOGAK TURUN TANGGO.

LOPEH NAN DARI KAMPUANG DATUAK

,NAK MANJALANG TOMPEK NAN DAULU.

NAK IZIN DARI DATUAK.


NAK POI JO RUNDIANGAN

,DATUAK NAN TINGGA JO MUFOKAT

ITUNYO PINTAK JO PINTO KAMI

NAK BUNI KAMI DARI DATUAK.


(JAWAB PANGKALAN)

SAPANJANG KATO DATUAK PADO KAMI

, NAN KA JADI SAUK JO SAPONYO

PIHAK DI KAM SIPANGKALAN,

BASUO DI DALAM ADAT, BATOMU DI LIMBAGO


DALAM ADAT NAN SALAPAN, 

BANAMO ADAT NAN BAPAKAI.

BATOLAN MAKO BA JALAN, 

MUFOKAT MAKO BAKATO

BAUKUA KAMI DA ULU, 

SIFAT MANANTI MELAH DATUAK.


(LAH SAMPAI DEK DATUAK)


SAKIRO OLAH.


JAWAB OLEK.

SAPANJANG KARO DATUAK TU,

ADOLAH KATO NAN SABONANYO

DEK KAMI PIHAK MANDATANG, 

BAK KATO ADAT JUO

BAK BIDA KATO ADAT.


"SADONTUANG GURUAH DI LANGIK,

 BADOBUA OMBAK DI MUARO,

ANYUK LAH BUYIAH NAN DARI ULU, 

KINI MANYISIAH TONTANG PULAU

TONTU KATOLUAKBARONTINYO.


NAK JAN LAMO BUYIAH BARONTI,

BUYIAK  KOK DI PESONG ANGUN LALU

BAADAI TIBO ANGIN KOK LALU,

MALANG KOK BUYIAH JADI AYIA SAJO.

LOBIAH MA IBO JO MARUSUAH.

MAKLUM PULANG BOKEH DATUAK


(Jawab pangka)


SAPANJANG DATUAK CAKO,

NAN TALEWA KA MUKO KAM

OLA DI LOTAK JO MUPOKAT,

DI AMBIAK KATO NAN SA IYO.

PANJAWAB DATUAK CAKO,

KOK TALALAI TARAGO BA HUKUA,

 TALAMBEK ROGO BA IYOAMPUN JO MOOHKAMI PINTAK.

IZIN JO RELA DARI DATUAK.


(Jawab)

SAPANJANG KATO DATUAK TU

,NAN TALIMPAH SAKOTU IKO KINI

JOJAK INDAK KA BATIKAM,RUNDIANG NDK BASOBUK

KATOBINDAK KA BA ULANG

ANYO BATOLEH TU KINI

UJUANG JO PANGKA NAN KAMI SOBUK

DI TONGAH KATO PASAWANGAN

NAN JADI UJUANG KATO DATUAK, 

DEKLAH SLAMAT SAMPA RONO

IYO NAK TOGAK TUEUN TANGGO,

LOPEH NAN DARI KORONG KAMPUANG KAMI.


DATUAK ANDAK MANJALANG TOMPEK NAN CAKO

ETEN KA TOMPEK MASIANG MASIANG

IZIN IZIN DATUAK MALOPEH, DATUAK POI JO RUNDINGAN

KAMI NAN TINGGA JO MUFOKAT,

KAN BAITU KATO DATUAK CAKO.


(JAWAB: BONA DATUAK)

KOK NYO SALORONG NAN BAK ITU, 

LAI BASUO DALAM ADAT,BATOMU DI LIMBAGO

KOK PINTAK BIASO BABORI,KONDAK BA BORI,

MANJALANG KONDAK BALAKU,PINTAK KA BA ISI,

KAMI SILANG NAN BA PANGKA ,MINTAK LOBIAH DAULU


NAN KA JADI PINTAK JO PINTO

NAN SAKOTU IKO KINI,PIHAK DI JODAH NAN KATONGAH ,

KO BASUO RUMPANG DI MAKAN SISIK,

 KURANG MAKANAN TUKUAK

LUA NAN DARI PADO ITU, TONTANGAN DUDUAK DATUAK.

NAN TINGGI KOK KURANG ANJUANG,

GODANG KOK KURANG AMBA

INDAK TALOTAK DI TOMPEKNYO, 

PATUK DI TONGAH KOK DI TOPI

ATURAN DI PANGKA KOK DI UJUANG,

 BARIH DIBATEH KOK DI BAWAH

IZIN JO RELA DARI DATUAK

,AROK BUNYI NAK KUMBALII

BMAKLUM DATUAK TONTANG ITU.


JAWABNYO


SAPANJANG RUNDIANG DATUAKTU

,NAN KA JADI SAUK SAPONYO

PIHAK DEK KAMI NAN MANDATANG,

 BAK RUNDIANG DATUAK CAKO

SABOLUM PINTAK KA DI BORI,

KONDAK KA BA ISI.

KO BASUO LOBIAH KURANG,

KURANG INDAK TATUKUAK,RUMPANG TAK BASISIK

LIMBAK NAN DARI PADO ITU,

 TONTANG KADUDUAK AN KITO

TINGGI KOK KURANG ANJUANG,

GODANG KOK KURANG AMBA

KO INDAK TALOTAK DI TOMPEKNYO,

 AMPUN JO MOOH KAMI PINTAK

KAN IYO BAITU KATO DATUAK.

(BONA)

KOK SALIRONG NAN BAK ITU,

PIHAK DI JODAH NAN KA TONGAH

SAROTO JO KADUDUK AN KITO NAN BASAMO,

KITO ABIH AN JO MOOH


ANYO BAALEH TU KINI,

TONTANG PINTAK JO PINTO KAMI TUAK

NAK PAMBORI MALAH DATUAK,

SAKIAN SAJO DARI AMBO TUAK.



(JAWAB PANGKA)

SAPANJANG KATO DATUAK ,NAN KA JADI SAUK SAPONYO

PIHAK DI KAMI 

SILANG NAN BA PANGKA

PINTAK JO PINTO NAN MANDATANG,

UKUA JANGKO NAN MANANTI.

SAPANJANG PINTAK PINTO DATUAK

,KAMI LOPEH JO HATI SUCI

SAROTO MUKO NAN JONIAH,

SAKIAN SAJO KA SAUKNYO,

 PULANG MAKLUM PADO DATUAK.


(KAJAWABNYO)

KAMI PAKAI KAN LEH TUAK, 

ASSALAMU'ALAIKUM.


*************************
********************

(OLAH TIBO DI JONJI NAN BAKARANG,

ARI NAN BATAKUAK

LAH NAIAK KA RUMAH)


MAKO DI SORU


DATUAK......

SUNGGUAH DATUAK SURANG NAN TA IMBAU

NINIAK MAMAK JO IBU BAPO

UREKNTUNGGANG BAPUCUAK BULEK,

DALAM IMBAUAN KAMI JUO

DI SITU SOMBAH TATIMPONYO,

SOMBAH TATUNGGANG DII DATUAK


ADOPUN SOMBAH NAN DI TUNGGANGKAN

 PADO DATUAK

SAKOTU IKO KINI,

PIHAK DI JODAH NAN KATONGAH

OLA DI USUA JO PARISO,DI PANDANG ILIA JO MUDIAK

DI LENGING KURI KANAN,,OLAH CUKUKSADO NAN ADO

LAH GONOK SADONAN TAMPAK. ,


TAPI BAA NYO LEH TU KINI,KIKNIAT NAKNYO SAMPAI

TIBO DI LIMBAGO NAN BATUANG,

AYIA SATITUAK MINTAK DI MINUM

,NASI SAKOPA MINTAK DI MAKAN

ITUNYO PINTAK PINTO KAMI, 

GAROK DATUAK NAK MAMAKAIKANNYO

MAKLUM DATUAK TONTANG ITU.


DI JAWAB.

SAOANJANG JATI DATYAK TU,

NAN KA JADI SAUK SAPONYO

PIHAK DI KAMI NAN MANDATANG

,NAN PADO KOTU IKO KINI

IYO BAK ANDAI KATO BIDA,

DEK PIPIK INDAK SA IKUA

,DEK JAGUANG INDAK SABATANG

DEK SA UKUA PAMENAN ADAT,

NAK SASUAI CUPAK DI PAKAI

BA UKUA  KAMI SAKA TIKO

,SIFAT MANANTIMOLAH DATUAK.


(KAMI NANTIKAN DATUAK ,USAH LAMO  BONA.)

SAPANJANG KATO DATUAK TU, 

ADOK KAKAMI NAN BASAMO

OLAH SI PAIYO PATIDOKAN,

OLAH DI UKUA PAJANGKO KAN

OLAH DAPEK RUNDIANG NAN SASUAI,

PANJAWAB RUNDIANG DATUAK CAKO.


SAPANJANG RUNDIANG DATUAK CAKO

,ITULAH KATO SABONANYO

UJUANG JO PANGKA AMBO AMBIAK,

 KATO PASAWANGAN


NAN JADI UJUANG KATO 

ITO DIPIHAK JODAH NAN KA TONGAH

NAKNYO SALAMAT SAMPARONO

,AYIA SATITIAK MINTAK DI MINUM

NASI SAKOA MINTAK DI MAKAN,

 KAN IYO BA ITU KAATO DATUAK CAKO.


(BONA)

KOK SALORONG TONTANG ITU TUAK

,KOK OLAH TITIAK DARI ATEH

ASA LAI ANYUK DARI ILIA, 

UTANG DEK KAMI MAMBONAKAN.

TAPI SAMANTANG PUN BAITU, 

PANDANGBDEK DATUAK KATO ADAT

IRIKBATALI KAN LAH BIASO

,JINJIANG BATAMPUAK BAITU PULO.

NAK IRIAK JO JINJIANG KAMI KO DARI DATUAK

SAKITU SAJO DARI KAMI

 PULANG MAKLUM BOKEH DATUAK.


JAWAB PANGKA.

YO KOK BAITU KATO DATUAK 

KAMI MULAI DARI SINYAK ,TURUK DEK DATUAK DARI SITU.

BISMILLAHIRROHMAANIRROHIIMM...


{ SALOSAI MINUM  MAKAN
MAKO DI KALUAKANNLAH CURANO
 LONGKOK JO SIRIAH PINANG NYO. 
Dek niniak mamak pihak nan padusi /olek,tamu.
Sambil mambukak carano sahinggo nampak isinyo
Saroto manongahan ka muko jiniak mamak
 tuan rumah,sudahti baliak ka niniak mamaknyo.
Mako manyombahlaniniak mamak nan datang ko.

DATUAK .....

SUNGGUAHPUN DATUAK SURANG NAN TA IMBAU, 

NINIAK MAMAK KUNJNGAN SOLAM.

IBU BAPO TARUHAN BUDI

, DI SITU SOMBAH TATIMPONYO.


ADOPUN SOMBAH NAN DITIMPOKAN BOKEH DATUAK

 SAKOTU IKO KINI.

IY BA ANDAI KATO BIDA 

""

""TALOTAK PUNTIANG DAULU 

DIBAWAH KUMPARAN TAJI.

ASA MULO KATO DAULU ,

TIGO LIMBAGO NAN TAJADI.

PARTAMO SOMBAH MANYOMBAH,

KADUO BASO JO BASI 

KATIGO SIRIAH JO PINANG.


SOMBAH MANYOMBAHDALAM ADAT, 

TALI BATALI KA UNDANG UNDANG.

TASOBUK DI MULUK MANIH, 

TAPAKAI DI BASO BASI.

MULUK MANIH TALEMPING KATO,

 BASO BAYIAK GULO DI BIBIA.

DaALAM CUPAK NAN PIAWAI

BANAMO ADAT SOPAN SANTUN,


TALAYANG SIRIAH JO PINANG

 TALOTAK ATEH CARANO.

TA UNJUAK KA MUKO DATUAK

BA KONDAK ADAT JO PISOKO,

 BARISAN CUPAK JO GANTAN ,

SIRIAH SACABIAK MINTAK DI KUNYAH

PINANG SADIDIH MINTAK DI GOTOK.

GOMBIA SABUAHMINTAK DI PIPIA, 

ITUNYO PINTAK JO PINTO KAMI

,NAK BUNYI KAMI DARI DATUAK.

SAKUANNYO DATUAK.


Jawabannyo.

SAPANJANG KATO DATUAK

 NAN KA JADI SAUK SAPONYO.

PIHAK DI KAMI SI PANKALAN

,PADO KOTU IKO KINI

DEK BASUO DALAM BARIH,

BATOMU DI BALOBEH,

WARIH PUSOKO DARI DULU.

JAWEK BAJAWEK SAMPAI KININ, 

BASAMO KITO MAMAKAIKAN

SAGALO RUNDIANG NAN TASOBUK

,KATO ELOK BARITO BAYIAK

TADONGA RANCAK DEK BASAMO


DEK PIPIK INDAK LAH SA IKUA,

 JAGUANG INDAK LAH SABATANG.

TAWALAK ROLUNDIANG SAPATAH,

TAWAQAF KALAM SAKATIKO.,

 BAUKUA KAMI SAKA TIKO.

SIPAT MANANTI MOLAH DATUAK.


(Sipat mananti kami pakai tuak,
tapi kan usah lamo bona)

Sasudah ba iyo kato di jawab.

DATUAK....

SAPANJANG KATO DATUAK NAN TA TIMPO

,NAN TALOTAK DALAM MUFOKAT

DI AMBIAK TOGAK DALAM.SAKATO

DEK MALN LAI SA UGOMO, 

PANGULU SA ANDIKO

KOK TALALAI TARAGO BA UKUA,

TALAMBEK TARAGO BA IYO

LAMBEK SAUK DARI AMBO

AMPUN JO MOOH KAMI PINTAK

,IZIN JO RELA DARI DATUAK.


(SAMO SAMO DATUAK)

SAPANJANG RUNDIANG DATUAK CAKO.

NAN TALIMPAH PADO KAMI,

KAN DEK CARANO NAN KA TONGAH

NAN BAISI SIRIAH PINANG.

NAN JADI PINTAK UNTI DATUAK,

SIRIAH SACABIAK NAK BA KUNYAH ,

PINANG SADIDIH KA DI GOTOK.

GOMBIA SABUAH NAK BA PPIA,

KAN IYO BAITU KATO DATUAK CAKO.


KOK SALORONG PIHAK CARANO NAN KA TONGAH

NAN BA ISI SIRIAH JO PINANG ,

SAROTO KALONGKAPANNYO

KETEK BORILAH NAMO,GODANG BORILAH GOLA.

NAK TONTU ALUA KA DI TURUK

JALAN KA DI TOMPUAH,

NAK BUNYI KAMI DARI DATUAK.


(JAWABNYO)

ALURAN SIRIAH PINANG KAMI ,

NAN KA TONGAH

NAN TALOTAK ATEH CARANO,

KONA DEK DATUAK BUEK KITO

KATO OLAH SA UKUA

,KOK RUNDIANG OLAH SASUAI

KOK ARI OLAH BATONTUAN

TIBO DI HARI SAHARI NAN KO

NYO KATO IYO BAITU

TONTANG SIRIAH PINANG KAMI,

ITU KA JADI KSPALO BASO BASI.

PAMBUKAK TUTUA DEK KAMI KA BOKEH DATUAK.

PADO NAN BASAMO.


TAPI BAATOH LEH NYO KINI KO. 

KUNYAHLAH SIRIAH KAMI.

SAKIAN DARI KAMI TUAK,

 NAK BUNYI KAMI 


Jawabnyo

MANDONGA RUNDIANG DARI DATUAK

LAH SONANG DALAM HATI,

SOJUAK DI KIRO KIRO

BAK ANDAI KATO ADAT



"BULIAH IZIN DEK RELA ,

BULIAH KAROJO DEK PATUK

PATUK SAMPAI DEK SOMBAH  SUJUK

ELOK DI KOMBANG NIAT NOSA

DATUAK NAN OLAH MAMBORI IZIN.

AMBO LAH RELA TONTANG ITU


http://www.blogger.com

SOMBAH SIRIAH PINANG

  MNANG KABAU.
WARIH DATUAK PARPATIAH NA SABATANG
     JO DATUAK KUTOMANGGUNGAN
ADAT LAMO PUSOKO USANG.
SASUAI SAPANJANG ZAMAN.



ALUA SIRIAH PINANG.


BASOBAB DATUAK DEK DI TUNTUK.

TAGAK DEK SALAM NAN MANIMPo.

DI LAHIA DATUAK NAN TA SOBUK.

BATINNYO PADO KITO NAN BASAMO.


NINIAK MAMAK PANGULU ALAM, 

URANG GODANG BOSA BATUAH.

MANJUNJUANG SOKO JO PUSOKO,

TAMPUAK ADAT TANGKAI PUSOKO

ARIH BUDIMAN TAK BASISIAH,

BA IYO JO BARIH DALAM TUNTUNAN.


TUMPUAN SALAM KA TUNGGANAI,

TANDO INGGOK NAN MANCOKAM BATANG.

TOBANG NAK MANUMPU DAHAN,

TEMBAK NAK TOPEK KA SASARAN.

DATUAK TAPOGANG DI HULUNYO,

SOMBAH DI DATUAK TATIMPO NYO.

UNJUAK SOMBAH SALAM TA TIMPO,


DALAM WAKOTU IKO KINI.

NAK TAMPAK AWA...JO PAMULAI ANNYO..

MULONYO SUMUA KA DI KALI,

RANTIANG KADI PATAH.

DI CARI ARI NAN BAIAK, 

KUTIKO ANGIN NAN TONANG.

BULEK KATO DEK MUPOKAT,

BADIRI TUAH DEK SAKATO.

NAN JAUAH SUREK TALAYANG,

NAN AMPIANG KULANSIANG TIBO.

BANAMO PANGIA MAMANGGIA.


DEK UJUK SORUAN KAMI, 

DEK DATUAK LAI BA MULIA KAN.

KO LAH TIBO JO ARAK IRIANG,

LAH DATANG BADOMBO DOMBAI

MASUAK KA KORONG KAMPUANG KAMI.


SAMPAI DI TINGKEK ANAK JONJANG

,MALANGKAHI BONDUA NAN LINTANG.

DUDUAK BARADAT DI TONGAH RUMAH,

BARIRIK DI RUANG TOPI,


BASUSUN DI RUANG TONGAH

SAMBIA BAMAIN ERENG GENDENG,

BATIMBANG BASI JO BASI.

MANURUK ADAT JO LIMBAGO.


MANCOLIAK LINI SUMARAKNYO,

TAK ONGGAK BATOPUAK TANGAN,

TAGAK DEK UBEK PANAWANYO,

SOMBUAH TAK RAGO DI RAMUAN.


KABUKIK KILAU LAH MAMBAYANG

,KOK LAH SAMPAI KA MOKAMNYO,

LAH MANYONANG HATI KAMI,

TAPI...SUMANTANG PUN BAITU, 

KILAF KILAFAT SIFAT MANUSIA,

GAWA JO MUNGKIA KOK BATOMU,

 DEK KAMI MARAGU JUO.


LIMBAGO ADAT JO PISOKO, 

TAMPAK MANYAUAK KA UNDANG UNDANG,

DEK LAMO BIASO LUPO, 

DEK BANYAK RAGU MANDATANG.

DALAM SAPAYUANG SA PATOGAK,

DI LINGKUANG CUPAK JO GANTANG.

DILAHIA KOK INDAK NAMPAK ,

DIBATIN GAWA KOK NYO GODANG..


DUDUAK DATUAK NAN TASELO,

PATUK DI TONGAH KOK DI TOPI

MALANG KOK RAGU JUARONYO,

SALAM JO SOMBAH PAMONUHI.


TAGAK DEK SOSAK JO SOMPIK

KOK KURANG AMAN JO SANTOSO,

TOLONG BATINGGANG DI NAN SULIK,

 TANDO KITO LAI SA ADAT SALIMBAGO.


LIMBAK NAN DARI PADO ITU,

 NAN BAPAKAI JUO SAMPAI KINI.

LAH OMPEK ZAMAN BALALUI ,

TIGO LAMBAGO NAN TAJADI.


PARTAMO SOMBAH MANYOMBAH,

KADUO BASO JO BASI.

NAN KA TIGO SIRIAH PINANG.


TIBO DI NAN PUTIAH TAAN SOSAH,

TIBO DI OMEH TAAN UJI.

CILAKO DUNIA MANGUPALANG.

WARIH PISOKO NINIAK NAN BADUOA

 TUAH LUAK NAN TIGO.

ALUH RAUK KILEK  LAH DATANG, 

DEK LICIN CAYO LAH TIBO.


KONDAK ADAT TUNTUTAN BASO,

DI DALAM MUNGKIN JO PATUK,

SIRIAH JO PINANG ANGKATANNYO,

DALAM CARANO NAN BATUKUK.


BUDI TA JAMBA KA NAN ELOK,

LAH NYATO MANURUK ALUA,

ISI CARANO NAN BAKAKOK,

KUNYAHLAH SIRIAH NAN SAKAPUA.


ITUNYO SOMBAH NAN TA UNJUK 

TANDO ADAT NAN BA PAKAI

WALAU MARINTANG DATUAK DUDUAK

DUDUAK TALOPAK NAK BATANAI.


SAKIAN SAJO PANYOMBAHANNYO , 

MAKLUM PULANG PADO DATUAK .


(JAWAB KOK BAUKUA)

LAH SAMPAI DEK DATUAK.

(SAKIRO OLAH/ SAMPAI...)


NAN SAPANJANG RUNDIANG DATUAK TU

TIBO DI KAMI NAN BASAMO

KOK KOTAK NYATOLAH BABUKU

PANJANG RUEH LAH TAMPAK NYATO

NAK LURUH RONTANGAN TALI

JANGKO SALAPAN DALAM ADAT

KATO DI BAOK KA MUJILIH

RUNDIANG DI LOTAK JO MUFOKAT


NAK SATU CUPAK JO PALIANG NYO

BULEK NAK BULIAH DI GOLONGKAN

BA UKUA KAMI SAKUTIKO

BASOBA DATUAK MANANTIKAN.


SAKIAN SAJO KA JAWABNYO, 

MAK OLUN PULANG PADI DATUAK.


(BAIYO)

 MAA LAH DATUAK....

SUNGGUAH DI IMBAU DATUAK SURANG

BATINNYO OLEK JO JAMU

NAN SALAPIAK SAHAMPARAN
TAGAK DEK SOMBAH NAN MANDATANG
SAMO RATO BAK MAMBIRU
SOMBAH KA DATUAK BA TIMPOKAN
RUNDIANG NAN TIBO DARI PANGKA
KAPADO SIDANG JO MUJILIH
BUNYI LAH SAMO KITI DONGA.
MU KOSUK SAMO KITO POHAMI


LIMBAK NAN DARI PADO ITU

TONTANG SIRIAH PINANG NAN KA TONGAH

NAK SABONDONG SAMO LALU

TUMBUAH CILAKO DEK BASILANG


MANURUK WARIH NAN BAJAWEK

SA UKUA MANGKO MANJADI

DI CARI BULEK NAN SAGOLEK

KATO SAPATAH NAN BA NANTI

SAKIAN SAJO PANYOMBAHANNYO,

MAKLUM PULANG PADO  DATUAK 

(JAWAB OLEK NAN LAIN , PALALULAH DATUA)


MAKO DI JAWAB RUNDIANG SI PANGKA.

(JAWAB SIRIAH KA PANGKA.)


TALEWAK RUNDIANG DATUAK NAN CAKO

NAN MANDATANG PADO KAMI

TAGAK DEK KATO BA IYO

TALAMBEK RUNDIANG NAK KUMBALI

TAGA DEK BULEK NAN SAGOLONG

PICAK NAK BULIAH DI LAYANGKAN


KOK TA ANGGAU JO TALAMBEK

AMPUN JO MAAF DI POHONKAN

SAWAJAH RUNDIANG DATUAK CAKO

KOK KILIN LURUH DI ULANG

BAK CAN DO CUPAK PATUK BALILIH

NAKNYO BALANJUANG BAK BA GANTANG


BIASO RUNDIANG BA ULANG

DALAM ADAT KATO BASOBUK

TUMBUAH SARUPO IKO KINI

UJUK JO POHAM DEK LAH NYATO

KAMI MANYOBUK SINGKEK SAJO


NAN UJUK RUNDIANG DATUAK CAKO

NAN MANDATANG BAKEH KAMI

KAN TONTANGAN DUDUAK NAN BASELO

PATUK DI TONGAH KOK DI TOPI

NYAMPANG KOK RAGU JUARONYO

SOMBAH JO SALAM PAMONUHI

KAN BAITU KATO DATUAK CAKO....


(BONA Tuak)

KOK HANYO SATONTANG ITU

.DEK BIJAK JUARO BALAI

OLAH SASUAI NAN BAK BAJU

ELOK LAH DEK URANG NAN MAMAKAI

IBARAT PAHAMNYO CUPAK

MAKIN DI KALI MAKIN DALAM

DI KORUAH JONIAH MANGKO NYO TAMPAK

SOMPIK TOMPEK LAPANG PIKIRAN


DUDUAK SORANG BA SOMPIK SOMPIK

BASAMO MANGKONYO LAPANG

PANDAI BATINGGANG DI NAN SULIK

DI SITU SANTOSO MANGKONYO DATANG.


LIMBAK NAN DARI PADO ITU

DI TILIAK SOMBAH NAN MANDATANG

ISI DUO LOBIA NYO SATU.

SOSAK TOMPEK JO SIRIAH PINANG


SABUAH GAYUANG LAH BASAMBUK

KINI NAN LAIN KA DI PABERAI

TODUAH UJAN NAK TORANG KABUK

NAN TATAMPAK KAMI TUAI

UNJUAK DATUAK NAN TALANJUA

ISI CARANO KAMI KAKOK

DI KUNYAH SIRIAH NAN SAKAPUA

PINANG SADIDIH KAMI GOTOK


TAPI SUMANTANG PUN BA ITU

NAK CIEK CUPAK JO PALIANGNYO

TANDO UJUK BANAMO SATU

SAMO MANGUNYAH MOLAH KITO.

SAKIAN SAJO KA JAWABNYO

MAKLUM PULAG BAKEH DATUAK.


http://www.google.com

JAWABANNYO.

LAH SAMPAI DEK DATUAK.

SAPANJANG RUNDIANG DATUAK TU, 

TIBO DI KAMI NAN BASAMO,

KOK KOTAK NYATO OLAH BA BUKU, 

PANJANG RUEH LAH TAMPAK NYATO.

NAK LUEUH RONTANGAN TALI


,JANGKO SALAPAN DALAM ADAT.

KATO DI BAWO KA MUJILIH, 

RUNDIANG DI LOTAK JO MUPOKAT.

NAK SATU CUPAK JO PALIANGNYO,

BULEK BULIAH DI GOLONGKAN,

BAUKUA KAMI SAKUTIKO,

BASOBA DATUAK MANANTIKAN...

SAKIAN SAJO DULU KA JAWABNYO..

MAK ALUM DATUAK PADO ITU.....


(Jawab)

MA LAH DATUAK........

SUNGGUAHPUN DATUAK SURANG 

NAN TAIMBAU, 

BATINNYO OLEK JAMU,.

NAN SALAPIAK SAHAMPARAN.

TAGAK DEK SOMBAH NAN MANDATANG

,SAMO RATO BAK AWAN BIRU.

SOMBAH KA DATUAK BATIMPOKAN.


RUNDIANG NAN DATANG DAR PANGKA,

PADO SIDANG JO MUJILIH,

BUNYI LAH SAMO KA DONGARAN.

MUKOSUK LAH SAMO KITO POHAMI.  


LIMBAK NAN DARI PADO ITU,

TONTANG SIRIAH JO PINANG.

NAK SABONDONG SAMO LALU,

TUMBUAH CILAKO DEK BASILANG.

MANURUK WARIH NAN BA JAWEK,

SAUKUA MANGKO MANJADI

DI CARI BULEK NAN SAGOLEK

,KATO SAPATAH NAN DI NANTI.


SAKIAN SAJO PANYOMBAHANNYO ..

.MAK ALUM PULANG BAKEH DATUAK....


(JAWAB SIRIAH.)

TALEWAK RUNDIANG DATUAK CAKO

,NAN MANDATANG PADO KAMI,

DEK KATO KATO YO BA ITU,

TALAMBEK RuNDIANG KO KUMBALI.


TAGAK DEK BULEK SAGOLONG,

PICAK NAK NAK BULIAH DILAYANGKAN.

JIKOK TALAMBEK JO TA ANGGAU, 

AMPUN JO MAAF DI POHONKAN.


SAWAJAH RUNDIANG DATUAK CAKO, 

KOK KILIN LURUH DI ULANG,

BAK CUPAK PATUK DI LILIH,

NAK BALANJUANG BAK BAGANTANG.

BIASO RUNDING BAULANG 

DALAM ADAT KATO BASOBUK


TUMBUAH SARUPO IKO KINI

,UJUK JO POHAM DEK LAH NYATO

KAMI MANYOBUK SINGKEK SAJO.

NAN UJUK RUNDIANG DATUAK CAKO


 NAN DATANG PADO KAMI

KAN TONTANG DUDUAK NAN TASELO

,PATUK DI UJUANG KOK DI PANGKA,

PATUK DI TINGAH KOK DI TOPI,

 NYAMPANG KOK RAGU JUARONYO,

SOMBAH JO SOLAM PAMONUHI...

.KAN BA ITU KATO DATUAK CAKO...


KOK HANYO SATONTANG ITU,

DEK BIJAKJUARO BALAI

OLAH SASUAI NAN BAK BAJU

ELOK DEK URANG NAN MAMAKAI.


IBARAT POHAMNYO CUPAK

MAKIN DI KALI MAKIN DALAM

DI KORUAH JONIAH MAKONYO TAMPAK,

SOSAK TOMPEK LAPANGNYO PAHAM.

DUDUAK SORANG BASOMPIK SOMPIK

DEK BASAMO MAKONYO LAPANG,

PANDAI BATINGGANG DI NAN SOMPIK, 

DI SITU SANTOSO MAKONYO DATANG 

(TANDO BA MAIN AKA BUDI).


LIMBAK NAN DARI PADO ITU ,

DI TILIAK SOMBAH NAH NAN MANDATANG.

ISI DUO LOBIENYO SATU,

SOSAK TOMPEK JO SIRIAH PINANG.

SABUAH GAYUANG LAH BASAMBUK


KINI NAN LAIN DI PABERAI.

TODUAH HUJAN TORANGLAH KABUK,

NAN TAMPAK KAMI TUWAI.


UNJUAK DATUAK NAN TALANJUA,

ISI CARANO KAMI KAKOK

DI KUNYAH SIRIAH NAN SAKAPUA,

PINANG SADIDIH KAMI GOTOK.


TAPI SUMANTANG BAITU

,NAK SATUCUPAK JO PALIANGNYO

TANDO UJUK BANAMO SATU,

SAMO MANGUNYAH MOLAH KITO.


SAKIAN SAJO KA JAWEKNYO

MAK ALUN PULANG PADO DATUAK.


http://www.google.com

SOMBAH MAKAN.

=================°°°=°°°°=

MANOLAH DATUAK NAN NYO AMBO

SUNGGUAH  DI IMBAU DATUAK SURANG

TAGAK DEK POHAM JO ULEMU

LURUH TUJUAN TONTANG ALUA

TAGAK DEK SOMBAH NAN MAMBIRU

SAMO BASAH BAK BASIMBUA.


NINIAK MAMAK KA OMPEK SUKU

RANG GODANG BOSA BATUAH

NAN MANJUJUANG SOKO JO SANG SOKO

PUCUAK BULEK DALAM NAGORI

UREK TUNGGANG PASAK PUSOKO

NAN MANGOKU GONTIANG KA PUTUH

MA NGADIA BIANG KA CABIAK

URANG ARIH NAN BIJAK SANO

TAU DI LOTIANG KA MANGONAI.

INGEK DI CONDONDONG KA MA IMPOK.


TAGAK DEK TEMBAK NAN BAULAMAT

DATUAK TAPOGANG DI ULUNYO

KA TOBANG TOMPEK MANUMPU DAHAN

KA BOKEH INGGOK MANCOKAM

SOMBAH DI DATUAK TATIMPONYO.


BA SOBAB DATUAK DEK BAIMBAU

DALAM UKOTU IKO KI NI

DI RURUK AWA KA PIDOMAN

LAI BA ASA JO BA MULO

LAI BA SOBAB BA KURONO.

GODANG MUKOSUK NAN BA ANGAN


PITUAH NINIAK NAN BADUO

COMIN TORUH JUGALO TUBUAH

MANIMBANG ATEH NAN ADO

KOK BA SIANG ATEH NAN TUMBUAH


TUMBUAH SARUPO IKO KINI

TONTANG JODAH NAN KA TONGAH 

NAN TALOTAK DI MUKO DATUAK

DI MUKO KITO NAN BA SAMO

KOK RUMPANG LAI KA BASISIK

KURANG KA BATUKUKUAK

BALOBIAH INDAK KA BA SAUAK.


DEK TANJUANG LIKU BALIKU

PADANG TA JOROK DI NAN LAPANG
DEO BANYAK KAMI LAH RAGU
DEK LAMO LUPO MAN DATANG

KILAF KILAFAT DEK SIPAT KITO
NAN KHODIM SIFAT NYO TUHAN
NAK NYO SALAMAT SAMPARONO
LOPEH DEK DATUAK PAMANDANGAN.

SAKIAN SAJO PANYOMBAHANNYO
MAKLUM DATUAK TONTANG ITU.
MAKLUM PULANG PADO DATUAK.

(JAWABNYO)
LAH SAMPAI DEK DATUAK...
SAPANJANG RUNDIANG DATUAK TU
SAREK DEK ANDAI JO BIDARAN
SASUAILAH BAK RUEH JO BUKU
BAK BA UKUA JO KIRATAN

.RUNDIANG TA UNJUAK KA NAN RAPEK 
LAHIE PADO AMBO SURANG
KATO SURANG BABULEK I
DEK BASAMO BAMUFOKAT
DI CARI BULEK NAN SAGOLEK
PICAK NAN SA LAYANG.
LAMBEK DATANG LAI KATIBO
KOK LALAI RAGO DI JALAN
MANANTI DATUAK SAKATIKO
TARAGO MALOPEH PAMANDANGAN.

SAKIAN SAJO KA JAWABNYO
MAKLUM PULANG BOKEH DATUAK.

(SASUDAH BAIYO
 JAWAB BALANJUK AN BALIAK.)

MANOLAH DATUAK........NAN NYO AMBO.
TAWALAK RUNDIANG NAN MAN DATANG.
NAN TA UNJUAK KA NAN RAPEK
DEK LAMO DUDUAK MAMANDANG
LAI TA ONGGAU JO TA LAMBEK.
BUKAN DEK INDAK DALAM ATI

LAI DI DALAM ANGAN ANGAN
KOTALAMBEK DALAM JONJI
AMPUN JO MOOH DI POHONKAN.
DEK PADANG SABUANG MANYABUANG
UNTUAK NAK SAMO KAMI BAOK
BAK ONGGANG TOBANG KA GUNUANG
LAMO JO LAMBEK KA SAMPAI JUO.

KOK NYO PINTAK DATUAK CAKO TU
MINTAK DI LOPEH PAMANDANGAN
DEK TILIAK KAMI NAN BASAMO
"DONGA DEK DATUAK URAIANNYO".


SALAYANG PANDANG ADOK MUDIAK
DEK TILIAK NAN BASAMO
RASOLAH TIBO DI NAN BAYIAK
OLAH TALOTAK DI TOMPEKNYO.

SALEWAI PANDANG ADOK ILIA
BAK KAPURAN JO SAOKNYO
OLAH SASUAI LAHIA JO BATIN
RASO NAN OLAH SA CUKUK NYO

KOK NYO NAN TIBO DI TONGAH
NAN SAHINGGO KA RUANG TOPI
DISITU OLAH NAN SASUAI BONA
BAK CINCIN LOKEK DI JARI.

TANYO BATANYO SAMO NAN DUDUAK
INDAK BASUO LOBIAH KURANG
RASOLAH TIBO DI NAN RANCAK
MUNGKIN LAH LOBIAH DARI SODANG.

BOBAN NAN TIBO DI KAPALO
LURUH NAN INDAK TA ILAK AN
UNTUAK LAH SUDAH KA KAMI BAOK
KA DATUAK RUNDIANG BA PULANG KAN.

SAKIAN SAJO KA JAWEKNYO 
MAKLUM PULANG BOKEH DATUAK.
==============°°°°°°°===========


(JAWAB MANYURUAH /MAMBAWO MAKAN)
LAH SAMPAI DEK DATUAK.

SAPANJANG RUNDIANG DATUAK TU
LAI DEK ADAT NAN BA PAKAI
BIANG TOMBUAK ,GONTIANG LAH PUTUH
PINTAK BULIAH MUKOSUK SAMPAI

MANDONGA RINDIANG DATUAK TU
HATI SUKO PIKIRAN TONANG
NAK CINCIN GOLANG NAN TIBO
SUMUA DI KALI AYIA NAN DATANG

WALAU KA UNTUAK NAN BATARIAK
DATUAK DEK OLAH MALOPEH PAMANDANGAN
PUTIAH KAPEH NAK BA COLIAK
BINGKALAI ELOK NAK BASUDAHAN

TONTANG JODAH JO HI DANGAN
USAH DI NANTI LAMO LAMO
TARIAK AYIA BASUAH LAH TANGAN
NAK NYO SALAMAT SAMPARONO.

KOK INDAK NYO BA ITU
DONDAM KA TINGGA DI BINGKALAI
TANDO UJUK NAN BANAMO SATU
ELOK LAH SUGIRO KITO MULAI.

SAKIAN SAJO KA JAWABNYO
AROK KAN DATUAK NAK MAMAKAI.


(DI JAWAB PULO DEK TAMU,OLEK)
LAH SAMPAI DEK DATUAK.

MUJUA LAH TITIAK BAK NYO UJAN
LAH INGGOK BAK NYO LANGAU SAJO
BA LAYIA KAMI LAH TAK ONGGAN
KUNUN LAH SOMPAN KO BA ELO.

DUDUAK LAH DATUAK DI KAMUDI
KAMI NAK TOGAK DI HALUAN
TANDO IRIK LAI BATALI
NAK TONTU KAMI MA NURUK AN.

(MAKO MAKANLAH HADIRI SAKALIAN)
--------------------------
ZZZXXXZZZZ
----------------------------------------------------

MANGALUAKACARANO


MAALAH DATUUK NAN NYO AMBO
SUNGGUAH  IMBAU DATUAK SURANG
DEK KONDAK ADAT JO LIMBAGO
SOMBAH SALAM NAN DATANG
NYATO KAPADO NAN BASAMO

TAGAK DEK ANYUK NAN DARI ULU
ALURAN TUNGGANG KA MUARO
LAHIA DATUAK NAN BASORU
BATINNYO TOLUAK BAJUGALO

COMIN TORUH JUGALO TUBUAH
TORUH BABUNGKA KA NARACO
KOK MANIMBANG ATEH NAN ADO
KOK BASIANG DI NAN TUMBUAH

SIRIAH DEK OLAH DATUAK KUNYAH
HATI SUKO PIKIRAN TINANG
TONTANGAN CARANO NAN DI TONGAH
PATUK SI KISA BAK SUBANG SUBANG

TAPI SAMANTANG PUN BAITU
TUMBUAH TUAH DEK SAKATO
NAK TABUJUA SAMO LALU
NAN SAPOKAT MALAH KITO

SASUAI MAKO TAKONAK
SA UKUA MANGKO MANJADI
PANDAPEK SATUAK AMBO PINTAK
KATO SAPATAH NAN BANANTI

SAKIAN SAJO PANYOMBAHANNYO
MAK LUM PULANG BOKEH DATUAK.

¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥

MANAGALUAKAN  JAMBA JO HIDANGAN.

MANOLAH DATUAK NAN NYO AMBO
SUNGGUAH SI IMBAU DATUAK SURANG
TAGAK DEK POHAM JO ALEMU
LURUH TUJUAN TONTANG ALUA
TAGAK DEK SOMBAH NAN MANDATANG
SAMO RATO BAK MAMBIRU
SAMO BASAH BAK BASIMBUA

DEK GUNUNUANG TOPOK AN KABUK
ADAT LURAH TIMBUNAN SAROK 
DI LAHIA DATUAK NAN TASOBUK
BATINNYO SILANG NAN BAPOKOK

BASOBAB DATUAK DEK DI TUNTUK
TAGAK DEK CUPAK LAH BALILIH
GANTANG PONUAH BALANJUNGAN
 MULONYO KITO KO KA LAUK
DATUAK NAN DUDUAK DI KAMUDI
KAMI NAN TIGAK DI HALUAN

SAJAK DI LAUK AYIA ASIN
POSAI DEK RIAK JO GALOMBANG
KINI BATOMPEK DI TOPIAN
KUMPARAN TALI TUMERANG
DATUAK NANKODO DALAM DENDANG
NYATO TAPOGANG SI HULUNYO
KUCUK LAH LAYIA NAN TAKOMBANG
NAK JAN MANYORU ANGIN JUO
SAKIAN SAJO DARI AMBO
MAKLUM PULANG BOKEH DATUAK.
******"*""********†*****************************

(( PANDAI KOK INDAK DEK BARAJA,.
TAHU KOK INDAK DEK BAGURU
BALAIN LOPA JO MAK ANA
MANYIMPANG DARI NAN DI MAKOSUK))
****************************************************
ZZZZZZZZZZZZ&&&&&&&&&&&&&&&

BATANYO NIAT JO NOSA.
MAA LAH DATUAK....................NAN NYO AMBO....


SUNGGUAH DI IMBAU DATUAK SURANG
TAGAK DEK POHAM JO ULEMU
LURUH TUJUAN TONTANG ALUA
TAGAK DEK SOMBAH NAN MANDATANG
SAMO RATO BAK MAMBIRU
SAMO BASAH BAK BA SIMBUA.

NINIAK MAMAK JO IBU BAPO.
TUNGGANAI RUMAH GODANG
SIPOKOK NAN BA SAMO
NAN MANJADI UREK TUNGGANG.
.SOMBAH JO SALAM PADO DATUAK
BARISAN ADAT NA BA PAKAI
KA MARINTANG DATUAK DUDUAK
DEK KODANG MUKOSUK NAN KAMI TANAI
DUDUAK BARADAT TONGAH RUMAH 
CANDO BARISI NIAT NOSA,
ELOKLAH DATUAK RONTANG PANJANG
DATUAK KOMBANG NAKNYO LEBA.

ITU NYO RUNDIANG SAPOKAT DARI KAMI
DEK UNTUAK LAH KAMI TARIAK
ELOK DI SERAK KOTU KINI
DEK DATUAK MANARUAH BIJO BAYIAK

ITUNYO SAJO DARI KAMI
MAKLUM DATUAK TONTANG ITU.


(MA URAI NIAT NOSA)
MANOLAH DATUAK NAN NYO ANBO.

TAWQAF RUNDIANG DATUAK CAKO
KATO DI LOTAK JO UKURAN
HANYUK NAK TONTU MUARONYO
TALAMBEK RUNDIANG BABALIAK AN.

TAGAK DEK ADAT NAN BA PAKAI
KATO BABAOK KA MUJILI
BAK ONGGANG TIBANG KA GUNUANG
BAROKAT YAKIN SAMPAI JUO

SAWAJAH RUNDIANG DATUAK TU
DALAM JANGKO NAN SALAPAN
DI ULANG RASO TAK BAGUNO
BAK MANAMBAH GARAM KA LAUTAN.

BASOBAB DATUAK DEK BA SORU
DEK KAMI MANARUAH NIAT NOSA
DONAGA DEK DATUAK URAIANNYO.

" LIMBAGO UJAN NAK BA PUHUN
KATO BA ASA JO BA MULO
NIAT TASIMPAN OLAH BATAUN
KINI DI KOMBANG NAK NYO NYATO

POHAM BABISIAK DALAM BATIN
BUDI MANUNGGU  JO ULEMU
PADO TALIPEK NAN BAK KAIN
RANCAK DI GUNTIANG JADIKAN BAJU.

KOK INDAK BONA DI KOMBANGKAN 
DATUAK KAN OLAH TAU JUO
DEK ULEMU LAH SAMO KITO KANDUANG

BAMULO SUMUA KA DI KALI
ASA NYO RANTIANG KA DI PATAH
DI BALIAK ILALANG NAN SA OLAI
TARONTANG PAIK PARUNTUANGAN.

DI GOMAI LEMBAI SUDUK MATO
KONAI KA COPUAK MULUK MANIH
AYIA NAN TONANG MA ANYUK AN
AYIA GODANG MAROMPAK.TOBIANG
RUNTUAH DEK OMBAK RAGAM DUNIA
ANYUK DEK RIAK KASAH SAYANG.

UNTIANG KO BAK UNTUANG SABUK
ANYIK BATAMBAH JAUAH JUUO
TIOK TOLUAK TOMPEKNYO BALIKU
TIOK TANJUANG BADAN MANOPI

DEK UJUK  SAROTO YAKIN
DI TOLUAK LABUAN CINTO
TAMPAKLAH MUARO NIAT SAMPAI
IKOLAH JINIH JO RUPONYO

IKAN DI LAUK AYIA ASI
ASAM DI GUNUANG NAN MANCINTO
DEK UJUK NANAMO YAKIN
DALAM BALANGO BATOMU JUO

PUTIAH KAPEH DAPEK DI LIEK
PUTIAH ATI BAKA ADAAN
DEK BONANG NOMUAH JADI KAIN
KINI DEK TUKANG BASUDAHAN

GABAK SI ULU NA SA ISUAK
GAMBARAN DONDAM JO BIMGKA LAI
LIPUA DEK CEWANG NAN DI LANGIK
LUKISAN NIAT NAN KA SAMPAI

SALOSAI  NIKAH IJAB KOBUA 
DI MUKO SOSI NAN BADUO
MUKO MUKMIN URANG NAN TIBO
DI LAHIA WALI NAN BA UTANG.

UTANG NAN DUO PARKARO
UTANG DUNIA JO AKHIRAT
UTANG DUNIA ADAT NAN KEWI
NAN BACUPAK JO BAGANTANG.

UTANG AKHIRAT SYARAK NAN LAZIM
NANNBAHADIST JO BADOLIA (DALIL)
BASONDI KA KITABULLOH
BAGANTUANG KA RUKUN IMAN
SUMBAYANG NAN JADI TIANG NYO
ASA DI IKUK SUNNAH NOBI
SA IRIANG NIAT JO TA'AT
DI DUNIA PINTAK BABORI
TORANGLAH JALAN KA AKHIRAT

SOKIN NAN DARI TANAH BANJA
BA LAMPEH BAGOBUK PULO
PUNTIANG SANYAWO JO SOLUKNYO
LOKEK KA ULU JO IMBA LAU
TAJAM LAH BULIAH SI CATUAK AN
KA UNGKAI RASO TAK MUNGKIN
ONTAH KOK ILAK UARANG NAN PUNYO.

SANIAT KITO DALAM BATIN
DO'A KA TUHAN DI POHONKAN
NAK BULIAH PINTAK DEK ALLOH
BALAKU KONDAK DEK NOBI
UNTUANG BAK TANGGUAK JO BINGKAINYO

KASIAH BAK CONDO TIANG JO SONDINYO
 HANCUA TANGGUAK  LULUAHLAH BINGKAI
LAPUAK TIANG CAYIA LAH SONDI 
SAMO BATUDUANG ATOK JUO
BA ALAM SOBA JO BA RELA
ASA JAN SUMBIANG NAN MA LUKOI
KASIAH BAK ADAM JO HAWA
BA CANDO KABUK JO GUNUANG TINGGI

NAN MANARUAK MANARUKO
NAN BA KOBAU BATA RONAK
BALASN LOTIAH DEK BA USAO,
MARUNDUAK PADI NAN MASAK.

BAYIAK NAN DALAM PANDIDIKAN
NAN BARAJA POTANG PAGI
DAPEK PITINJUAK DARI TUHAN
UNTUAK PAWARIH MASO NAN KA DATANG.

TONTANG DUNSANAK NAN DI RANTAU
DAGAN NAN SANSAI JO PARUNTUNGANNYO
NAN DI LUA MINANG KABAU
 JAUAH DI MATO NAN DUO KO

TUBUAH SIHAT BADAN SALOSAI
UMUA PANJANG RASOKI MURAH
PINTAK BULIAH MUKOSUK SAMPAI
AMALAN BATAMBAH JUO

TONTANG ARWAH URANG TUO TUO
BANYAK SAKETEK DU'AKAN JUO
NAN SOPIK KALAPANGAN
KOLAM DAPEK PANORANGAN.

.MANJADI PINTAK JO PUNTO JUO
PADI SI SAWAH NAN KA TOBIK
PAMPEH LOTIAH JO USAHO
JAUAH JUO BALA PANYAKIK

ITU NYO NAN MANJADI NIAT NOSA
KOK KURANG DATUAKLAH NAN MANUKUAK
BABACO DO'A NAN SAPATAH.
MAKLUM PULANG BOKWH DATUAK.

(MAKO BABACOLAH DO'A BAHASO ARAB
 DEK TUAK ONGKU NAN HADIR).
==============°=°°=°°°°°°°===============
MANJOPUK MARA PULAI.
=====°°=°°=°°°°°°=======
DARI TARATAK KA TIAKA, URANG MAMUKEK PAGI PAGI. 
DI UJUANG TORUH KA PANGKA ,DARI TONGAH TORUH KATOPI, 
INDAK BASIBAK JO BASISIAH, INDAK BA INGGO JO BA BATEH,
KETEK INDAK BASOBUK NAMO ,GODANG INDAK BA PANGGIA GOLA,.
UJUK SIMBAH KA SILANG NAN BAPOKOK , NINIAK MAMAK DALAM KAMPUANG KO.

IYO DEK JONJI NAN BAKARANG,PADAN NA BAUKUA DEK NINIAK MAMAK,
SUKU.......................JO SUKU....................,

KINI KINARI BUKAN KINARI SAJO, KINARI NAN DATANG DARI PADANG 
KAMI DATANG BUKAN KAMAEI SAJO ,DATANG MAMBAO MUKOSUK NAN BA JALANG,
TINGGI RANGKIANGNYO DATUAK RAJO NAN GODANG,
TINGGI NAN SAMO JO MARUNGGAI, 
TAMPAK NAN DARI TARATAK 
BUKAN KAMI DATANG SAJO , DATANG NAK MANJOPUK MARAPULAI,
SAEOTO URANG NAN BANYAK ,NAN DI TUNTUN NIAK MAMAKNYO.

MANURUK ALURAN ADAT 
BAJALAN BABUAH HATI, LENGGANG NAN BABUAH TANGAN , 
TANDO BABORI BUNGKUH JO SAPU TANGAN,
SIMBAH JO SINGKOKLAH DEK SIPANGKALAN , 
BAK UNDANGLUAK NAN TIGO, IKO PANJOPUK SUMONDO DEK KAMI,
KOK SENTENG TOLONGLAH BILAI, KOK KURANG KATOAN GONOK.
AROK KAMI KA BOKEH DATUAKK, 
================================================


SORAH TARIMO ANAK KAMANAKAN.
----------------&&&&-&&---------

MAA LAH DATUAK .........NANNYO AMBO
BASOBAB DATUAK DEK BATUNTUK
TAGAK DEK BARIH JO BALOBEH
SUNGGUAH DATUAK NAN TASOBUK
INDAKLAH BA INGGI JO BA BATEH.

URANG GODANG BOSA BATUAH
ANDIKO PANGHULU  ADAT
KA OMPEK SUKU  DALAM NAGORI
NAN.MAMOGANG SOKO JO ADAT.

DUBALANG  JO OMPANG LIMO
MANTI JO PAGAWAI ADAT
PA HUBUANG KATO DI NAGORI
NAN.MANJADI PARIK PAGA

NAN MUDO PAM BIMBIANG DUNIA
CODIAK PANDAI SAMO DI DALAM
SARORO URANG OMPEK JINIH
DI LINGKUANG SOMBAH AMBO JUO.

UJUK MUKOSUK BUAH RUNDINGAN
POHAM NAK SAMO DI DALAMI
DI NAN TUMBUAH IKO KINI
BAGANTANG DEK LAH MALANJUANG
TANDO RASOLAH KA CUKUK
SOBAB DEK LAH SUDAH MINUM MAKAN

KOK.MAKAN NYATO .LAH KONYANG
DI MINUM NAN LAH PUEH
OLAH BALOBIAH NASI BATAMBUAH AN
BASISO AYIA DI GALEH

MAMANDANG RUPO NAN BAK ITU
BAK PAPATAH URANG TUO
PITUAH LUAK NAN BUNSU
LAZIM DI ALAM MINANG KOBAU

KOK BATANYO SALOPEH ARAK
BARUNDIANG SASUDAH MAKAN
ADAT ELOK LOMBAGO RANCAK
BAPAKAI SAPANJANG MAS

JAUAH OLAH SAMO KITO TURUK
OLAH TIBO SI CUPAK NAN BALILIH
KINI TAKONA NAK MANYOBUK
IZIN DARI DATUAK NAN KAMI NANTI.

SAKIAN SAJO PANYOMBAHANNYO
MAKLUM PULANG BOKEH DATUAK.

(Jawabnyo)

LAH SAMPAI DEK DATUAK....
NAM SAPANJANG RUNDIANG DATUAK TU
NANNKA JADI SAUTAN KAMI
DEK DATUAK PINTAK BALAKU
DEK KAMI TINGGA MANYUKURI

DALAM ADAT NAN BAPAKAI
DI LIMBAGO NAN BATUANG
NAK ULAM PUCUAK MANJULAI
SUMUA DI KALI AYIA DATANG

NAN TANIAT DI DALAM ATI
DI BATIN DATUAK LAH TAU
MANSIANG DI AMBIAK KINI
NAN AUMPIK SUDAH DA ULU

TANDO NYO IYO BA ITU
PANGGIA DATUAK SUNGGUA LAH MULIA
TIBO DI IMBAU BA SAHUTI.
PIHAK DI LAMI NAAN BASAMO
TAGAK DEK BUEK NAN MALINGKA
JONJI DI KARANG BATOPOTI
DARI JAUAH OLEK LAH DATANG

NAN AMPIA TIBO DA ULU
DATANG BADAMBAI DOMBAI
TIBO JO ARAK IRIANG
MASUAK KAKOEONG KAMPUANG DATUAK.

SAMPAI DI TINGKEK ANAK JONJANG
MALANGKAH PANGODAN NAN MALINTANG
DUDUAK BARADAT TONGAH  RUMAH
BARIRIK DI RUANG TOPI

BASUSUN DI RUANG TONGAH
BAMAIN ERENG GENDENG
BATIMBANG BASO JO BASI
MANURUK ADAT JO LIMBAGO

MAMBAYANGI NIAT NAN KA SAMPAI
UJUANG NYO KAWUA NAN SALAMAT
TOGUAH NAN BOLUM BA PAMOCIK
KOKOH NAN BOLUM BA PAMOGONG AN.

BAKATO BOLUM BAKASUDAH
UNJUAK NAN BOLUM BABORIKA
ILIA NAN TAK TAMPAK MUARONYO.
WALAU TAKUNGKUANG DEK BICARO
SA BOLUM KA TAPAK TANGAN
HATI NAN DALAM.RAGU JUO.

NAK NYATO SIANG BAK ARI
NAK OSAH TORANG BAK BULAN
LOPEH DARI TAPAK YANGAN KAMI
KINI KA DATUAK BA SORAH AN.

MUDO DEK KETEK JOLONG GODANG
ULEMU OLUN SA CUKUK NYO
UMUA SINGKEK PANDAPEK  KURANG 
BIMBIANG DEK DATUAK JO BICARO.

NYAMPANG KOK TALANGGA JO BARIH
DI LUA MUNGKIN JO PATUK
KOK SOSEK  BAOK KUMBALI
KOK TALANGGA GONJUA LAH SURUK.

USAH DI PUJUAK BA PATANGIH
LAI BA JAWEK BA GAMANG KAN
SUMBIANG KOK SAMPAI MA LUWAK I
DATUAK NA USAH BALOPEH TANGAN.

KAMI NAM BALIHIA GONTIANG
DATUAK NAN BASOKIN TAJAM
BAK BULU LOKEK DI PUNTIANG
UTANG NAN USAH KA MANGGINGGAM

LMBAK NAN DARRI PADO ITU
KATO SAPATAH NAN BA MINTAK
KITO DEK URANG NAN BA JAUAH AN

BAGO JIN DI UJUANG KUKU
DI BAWAH MEJAN NAN TATOGAK
AMANAT USAH DI LUPO KAN.
.SAKIAN SAJO PINTAK KAMI
MAKLUM PULANG BOKEH DATUAK...

(JAWABNYO)

LAH SAMPAI DEK DATUAK.......
NAN SAPANJANG RUNDIANG DATUAK TU
SARWK DEK ANDAI JO PIDARAN
SASUAI RUEH JO BUKU
NAN BAK BA UKIA JO KIRATAN.

DATUAK NAN BATINGGANG DI NAN SULIK
LAUK BUDIMAN KIRO KIRO
KALAUBNAN MIRI KA DI PALIK
TARUAH KA BATARIMO

LIMBAK NAN DARI PADO ITU
DEK DATUAK KETEK  MUDO MATAH
DEK KAMI GADIH JOLONG GODANG
GODANG TABAOK DEK BATANG
TINGGI DEK TANAM N RUEH

LAI KA BATUNJUAK BA AJARI
ULEMU NAN OLUN SACUKUKNYO
SASAGO LOBIAHNYO DEK DATUAK.
SA KENDI IMBUAHNYO DEK KAMI
BUNGKA NARACO KATIAN SAMO
NAN SULIK BONA MA LIEK AN
ULU MUARO SAMO DALAM.

TAPI SAMANTANG PUN BAITU
SYARAK MAMBOREK PADO BAPAK 
ADAT MAMBOREK PADO. MAMAK 
UNTUAK SAMO KITO BAO
BOBAN NAK SAMO KITO JUJUANG.

NAN BOREK SAMO DI PIKUA
DATUAK NAN USAH BALOPEH TANGAN
RUSUAHKAN PATAH DEK MALONTUA
IBO KASURUK KATUANGAN

SABOLUM KETEK DI PAGODANG
SABOLUM HILANG KA DI CARI
GABAK DI ULU KOK MAMBAYANG
PAYUANG PANJI LAH MANANTI

SABOLUM ANYUK KITO PINTEH
SUPAYO BURUAK JAN TASUO
DATUAK MAMANDANG DALAM RAIB
AMBO NAK INGEK DALAM JAGO.

DEK LAI TASANDA KA NAN GODANG
OLAH TAGANTUANG KA NAN TINGGI
NYATOLAH PONUAH BAK BA GANTANG
TIBO DI CUPAK LAH BALILIH

LIMBAK NAN DARI PADO ITU
TONTANG IMANAT JO PITUAH
ADOK KA BADAN DIRI AMBO

BOGO JIWO UJUANG KUKU
SI BAWAH TANAH NAN TASIRAH
IMANAT DI POCIK JUO

SAKIAN SAJO KA JAWAB NYO
MAKLUM PULANG PADO DATUAK.

*******************************************************************************************

PIDATO  BATOGAK PANGULU.

(DI BACO KAN DEK KA OMPEK SUKU )

ASSALAMU'ALAIKUM WAROH MATULLOHI WABAROKAA TUH.

AMPUN BARIBU KALI AMPUN
KAPADO AIDANG JO MUJILIH
JARI NAN SAPULUAH NAN AMBO SUSUN
BORI MOOH AMBO BARDIRI.

DUBALANG JO OMPANG LIMO
SAROTO MONTI JO PAGAWAI
IBU BAPO SAMO SI DALAM
INDAK TINGGA  CODIAK NAN TAU  PANDAI

BAITI PULO DAYANG JO PANGINANG
BUNGO SATANGKAI  ATEH ANJUANG
LIMPAPEH RUMAH NAN GODANG
SUMARAK KOEONG JO KAMPUANG

IMAM KHATIB BILA MAULANA
URANG ALIM DALAM UGOMO
SURAN NAN TIDAK BULIAH TINGGA
DI LINGKUANG SOMBAH KASAMONYO

MANGKO AMBO DEK BADIRI
TAGAK DEK MANATIANG  SOMBAH
NAKNYO SIANG BAK ARI
TORANG BAK BULAN
ELOK DI KOMBANG NAKNYO LEBA

COMIN TORUH  JUGALO TUBUAH
NYATO BABUNGKA KA NARACO
JIKIOK MANIMBANG ATEH NAN ADO
KOK BASIANG ATEH NAN TUMBUAH


TUMBUAH NAN SARUPO IKO KINI
KITO BATOGAK RUMAH GODANG
SABOLUM HANYUK BAPINTEHI
MA NUKUAK SABOLIM KURANG

KOK LULUH MANGKO KALANTAI
SULIK MANCARI NANLAH ILANG
BASAKIK MUKOSUK  NAK KA SAMPAI
BAK MAIRIK AWUA SONSANG

PUJI SYUKUR PADO TUHAN
SALAQT JO SALAM PADO NOBI
DEK UKUA JANGKO NAN SALAPAN
KOTO LENGGANG NAGORI SUCI

SUNGGUAH BIJAK PATIAH NAN SABATANG
MANYUSUN ADAT JO LIMBAGO
BARATUH TAUN NAN KA DATANG
ULU LAH TAMPAK MUARONYO

SAJAK SATUAK MARAJO ALI
KA BONDUA RUHUN PARANTAUAN
SARAK LAZIM ADATLAH KEWI
SAMPAI KINI BAPAKAI KAN

NAN TINGAH MARAJO DIPANG
MA UNI DARATAN CHINO
MAMBAWO ALAT PANDAI TUKANG
LONGKOK JO UKUA JANGKO

NAN BUNGSU RAJO SIMARAJO
NAN TINGGA DI PULAU OMEH
KA HUJAN PAYUANG LAH SADIO
CONDO KA ANYUK LAH NYO PINTEH

CUCUNYO PATIAH NAN SABATANG
BADUO JO DATUAK KATUMANGGUNGAN
BASILANG SANGKETO NAN DATANG
JO LAPANG HATI MANDAMAIKAN

PANGULU SI MINANG KOBAU
KINI LAH SAMO MANYADARI
URAI PUSOKO NAN DALAM LUNAU
AMPIA TABONAM.BA SOLAMI

TAGAK DWK LAMBANG JO TARUKO
KUEK BATANAM NAN BAPUCUAK
CUKUK SANTOSO KA OMPEKNYO
TABANGUN SOKO NAN LAH LAPUAK

KASIAH PADO NAN BA NYAWO
KOBAU BANTIANG JO KAMBIANG BIRI BIRI
MANGOBEK AKA NAN MANJALA
NAYIAK TAK MUNGKIN TURUN LAI

MAMBAYANG BATIN KA NAN LAYIA
TAMPAK DEK KITO NAN BASAMO
PISANG ONAU PADI KARAMBIA
JORIAH PAYAH MAMBALEH GUNO

TAGANTUANG BILULUAK PINANG
NYATOLAH BASULUAH MATO ARI
KA PANANTI TAMU DATANG
RUMAH GIDANG OLAH BADIRI

AYAM ITIAK KOBAU TARONAK
INDAK BATUKA LAH MAK ANANYO
PAYUANGBTAKOMBANG ATEH TUNGGAK
TANDONYO KEWI ADAT KITO

LOBIAH DI MASO IKO KINI
IDUK DI ZAMAN PAMBARUAN
ANJUANG LAH PAMIMPIN NAKNYO.TINGGI
RONDAH NAK DAPEK.KALINDUNGAN

AKA TA KUMPA KOK TAPAKAI
MANYISIAH DARI NAN BASAMO
BAK LIDI DI LUA SIMPAI
LOMAH TAK ADO KA GUNONYO.

NYAMPANG BATUKA DARIDARI UKUA
SULIK JO SENJANG DEK.KAMA NAKAN
NAN MANIH SAMO DI LULUA
KOK PAIK SAMO DI LUAHKAN

AKIA KATO UJUANG KALAM
KURANG LOBIAH AMPUN PANUKUAKNYO
NAN.MUDO AMBIAK KA ALAM 
SI LOROH NAN JADI PUPUAK

KAPADO ALIM JO ULAMA
KATO ABIH RUNDIANG SALOSAI
BACOLAH DOA NAN SAPATAH
TANDO KAROJO NAN KABA MULAI

TANDO ADAT BASANDI SYARAK
SYARAK NAN BASONDI ADAB
SAMAKIN KOKOH TOMPEK TOGAK
SALAMAT DUNIA JO AKHIRAT.

ASSALAMU'ALAIKIM WAROHMATULLOHI WABAROKAATUH.

TARIMO KASIH.


*********************************************************************$$*******
       PASOMBAHAN MAKAN
(PANGKA)
SUNGGUA PUN DATUAK SURANG NAN DI SOBUK
MUKO SIDANG JO MAJILIH
NAN TA AMPA ATEH LANTAI,TASUNGKUK DI BAWAH ATOK
NAN BALIRIKSALINGKA DINDIANG ,
KETEK INDAK BASOBUK NAMO
GODANGB NDAK BA IMBAU GOLA
DEK TEMBAK NAN BA ULAMAT
SIMBAH DI DATUAK TATIMPONYO

(OLEK : PADO NAN BASAMO)

(PANGKA)
ADOPUN SOMBAH NAN KA DI TUNGGANGKAN PADO DATUAK SAKOTU IKO KINI

OLAH SABARIH JAMBA NAN KATONGAH
DARI PANGKA LANTEH KA UJUANG
DARI TONGAH TORUH KA TOPI
NAN MANJOMBO KARUANG GODANG
MANURUK KATO RAJO JONANG
IBARAT BAGANTANG RASOLAH MALANJUANG
TIBO DI CUPAK OLAH BALILIH.
UPAMO BABILANG RASOLAH KA CUKUK
TAPI SAMANTANG PUN BA ITU
KOK ADO LIRIK NAN TALAMPAU
KOKNASO KURANG NAN KA DI TUKUAK
SENTENG KA DI BILAI
LAYAGKANLAH DEK DATUAK PAMANDANGAN KA NAN JAUAH
TUKIAK KAN KA NAN AMPIANG
SAMANTARO JONANGNLAI TOGAK JUO

BAK PITUAHBDATUAK JUO
TUAN KHATIB MANGARANG BONDUA
TAKARANG DI BONANG BULANG
SUNGGUAHPUN CUKUK DARI DAPUA
TIBO DI UJUANG ONTAH NYO KOK KURANG.
SAKIAN DULU DARI AMBO
MAKLUM PULANG BOKEH DATUAK.

JAWAB OLEK
SAPANJANG PANITAHAN DATUAK TU,TINTANG JODAH NAN KA TONGAH
OLAH DI PA IYO PA TIDOKAN

TONTANG JODAH NAN KATONGAH
IBARAT BUNGO OLAH JADI PUTIAK
PUTIAK LAH SUKO JADI BUAH, 
BUAH LAH MASAK RANUM PULO
TINGGI RASO KA DI LONJAK/JULUAK
RONDAH BAK RASO KA DJANGKAU

JULUAK KOK RASO RASAN PISAU
DIJANGKAU IZIN NAN OLUN
DI NANTI JATUAH DARI TAMPUAK
SAKIAN SOMBAH DARI AMBO 
MAKLUM PULANG BOKEH
 DATUAK


===================
ATAU
=================°°°°

TONTANGAN JODAH NAN KA TONGAH
INDAK ADO KURANG MAKANAN TUKUAK
SENTENG KA DI BILAI
TAPI SUNGGUAH PUN BA ITU
IBARAT URANG MANOBANG KAYU
DEK DATUAK LAI DI PANGKA
TOBANGLAH DEK DATUAK DARI SITU
NSK KAMI SISIAK DARI SIKO.
=================================°°=°=====

JAWAB
MANDONAGA PITUAH DARI DATUAKSONANG NYO RASO DALAM HATI, SOJUAK DI KIRO KIRO
TAPI BAATOHNYO LEH KINI
DISIKEK LULUAK NAN LUNAK,DI TANAM PADI DI SAWAH
MASAK BATUAI BASAMO SAMO
KOK SIFAT NANNDATUAK MINTAK
NAK KAMI MULAI JO BISMILLAH
TURUK DEK DATUAK BASAMO SAMO
===========================================================================
































Aneka Pasombahan makan ini merupakan kumpulan pasimbahan makan/hidangan katingah yang di edit dari berbagai sumber sebagaimana tertera pada setiap bagian/judul tulisan ini.

Seiring dengan ucapan terima kasih kepada semua narasumber, diharapkan kehadiran  kumpulan tulisan ini kiranya bermanfaat terutama bagi anggota kelompok basurah adat untuk dapat lebih memudahkan dalam rangka penguasaan/pengkayaan materi pasambahan makan/hidangan katingah, bagitu juga bagi para peminat/ relawan pelestari nilai adat Budaya Minangkabau.

============================================================================


BATIMBANG TANDO.
Alah tibo niniak mamak nan jantan
 di kampuang nan batino,
di katongah an lah jodah makan
dek kaum batino kampuang nan batini.
Lah salosai jodah ka tongah
mako manyombahlah
niniak mamak nan batino
ka pihah nan datang.......

DATUAK...........

SUNGGUAH DATUAK SURANG NAN TAIMBAU
TAGAK DEK AWA KATO NAN SAPATAH
TAGAK DEK IMBAU NAN SAKALI

SALAM TAJELIKANAN RAPEK ,SOMBAH KA DATUAK.TATIMPONYO.
ADOPUN SOMBAH  NAN KA DI RUNGGANGKAN PADO DATUAK
SAKOTU IKO KINI.
DINRIIAK JO IJTIHAT LUKIH DI LIMBAGO
PIHAK DI ANAK KAMANAKAN KITO,SAROTO URANG SAMONDO, NANKA UNTUAK NYATO LAH NYO TARIAK ,BOBAN. LAH NYO PIKUA ,

ATEH JUADAH NAN KATONGAH,NYO JOPPUK KA RUANG PANGKA,OLAH BABAOK KA RUANG UJUANG,LAH TIBO DI MUKO DATUAK,SAROTO DI MUKO KITOO NAN BASAMO. OLAH DINUSUA JO PARESO 
DI PANDANG ILIA JO MUDIAK
DI LENGONG KIRI JO KANAN
LAH CUKUK SADO NAN TAMPAK
LAH GONOK SADO NAN  ADO
YAPI BAA NYO LEH TU KINI TUAK
NIA NAK NYO SAMPAI
LIMBAGI NAK NYO TIBO
KOK AYIA SATITIAK MINTAK DI MINUM
NASI SAKOPA MIMTAK DI MAKAN
ITUNYO PINTAK JO PINTO KAMI
SI AROK DATUAK NAK MAMAKAIKANNYO
SOMBAH PENDEK SAKIAN SAJO
MAKLUM DATUAK.TONTANG ITU.

JAWAB.

DEK SOMBAH NAN LAH TIBO DARI DATUAK
TA UNJUAK KA MUKO NAN BASAMO
,TASERAH KA NAN RAMI
TATABUA MUKO KITO NAN BASAMO
KOK BUNYI OLAH KADINGARAN
RUPO DILIEK KAN LAH NYATO.

TAPI SAMANTANG PUN BAITU
DEK PIPIK INDAK SAIKUA
PINANG INDAK LAH SABATANG
LINGKUANG BALINGKUANG KATO ADAT
KINI DEK MALUANG KA LIMBAGO
DWK DI SITU TOMPEKALUA
NAK BAMAIN KATO PUSOKO
NAK BABENTA ADAT SI SANAN
ANDAI KALALU JO KIASAN,RUNDIANG KA TIBO JO BALOBEH ,BAPATUK.JUO KASUDAHANNYO.

BA UMPAMO BUNGO KA KOMBANG TUAK
CEMONG JO RONO BAMUKOSUK
TONTU KA BUAH ALAMATNYO
TARAGO DATUAK MANANTI SAKATIKO
AMBO BATINGGANG LAI DALAM ADAT
SIFAT MANANTI MALAH DATUAK.

Jawab nyo
SAPANJANG KATO NAN MANDATANG PADO KAMI
ADOLAH KATO NAN SABONANYO
DEK ADAT LAI SA UNDIKO ,MALIN SAAGAMO
KOK TALALAI RAGO BAUKUA
,TALAMBEK TRAGO BAIYO
AMPUN JO MOOH AMBO PINTAK
IZIN JO RELA  DARI DATUAK

KOK JOJAK INDAK KA BATIKAM
RUNDIANG INDAK KA BASOBUK
KOK KATO INDAK KA BAULANG
KOK DI ULANG KA ITU JUO
DI AMBIAK SAJO KATI NAN TINGAH KATO PASAWANGAN
NAN KA JADI UJUANG RUNDIANG DATUAK 
KAN PIHAK JODAH NAN KA TONGAH
LAJ CUKUK SADO NAN ADO
GINOK SADO NAN TAMPAK
TAPI BATOH LEH NYO KINI
NIAT NAKNYO SAMPAI ,LIMBAGI NAKNYO TIBO,DI AROK DATUAK MAMAKAIKANNYO
KAN YO BITU KATO DATUAK CAKO...

SALORONG NAN BAK ITU  TUAK
BAK UMPAMO URANG BALAYIA
DUDUAK DATUAK DI SAKOCI
AMBO NAK TIGAK DI HALUAN
MULAILAJ DATUAK DI KAMUDI
NAK KAMI ANSUA MANDAYUANGKANNYO
SAKIAN SAJO KASAPONYO MAKLUM DATUAK TONTANG ITU.
JAWAB
NAN KAJADI SAUK NYO ATEH KATO DATUAK TU, 
KAMI MULAI DI SINYAK DATUAK TURUK DARI SITU.

--------
ALUA SASUDAH MAKAN

MANOLAH DATUAK...
SUNGGUAH PUN DATUAK SURANG NAN TA IMBAU
PANGULU ADAT DALAM KAMPUANG
NAN MAMOGANG ULU TANGKAI.NAN MANJNJIANG TAMPUAK BUAH
ENGGERAN SILANG JO SALISIAH
SIDDIAK MANYIDIAK DLM ADAT
JAUAH MADO LAH SAMPARONO

NAN UMPAMO KAYU GODANG TUAK
BA UREK LIMBAGO MOTAN
BA BATANG ALUA JO PATUK
BADAHAN BARIH JO BALOBEH
BA BUNGO RIMBUN JO ADAT
BA BUAH KATO NAN BONA

DAHANROMPAK DAUNNYO RIMBUN
Dahan rompak daun nyo rimbun
 tompek batoduah kahujanan
,bokeh balinduang kapanasan ,
duduak motan pokat bauni
bokeh ulayat tompek tumbuah.

Tumbuah sarupo iko kini,
sobab sudah minum makan ,
kami niniak mamak nan hadir ko
nak manomui jonji nan bapadan,
karang bak nan daulu
kinilah samo di topok i

,Bak andai kato bida
 ba adat bakonang nyato
,basyariat bakato bona ,
rundiang osah poham lah tontu,
putiahnnyo bak kapeh di cabiak,
joniahnyo bak intan podi
budi elok didalamnyo,

dek kito baru batomu
bak cando pamenan adat
 batomu bonang jo suto barintiak
 mako baragi bacukia lalu ka ujuang,

Kok lai sasuai jo samupokat tuak..
suto jo bonang jan basalisiah,
niat mukosuk  ati kami
 cupak nak tibo di labuan ,
batimbang batando jadi
batail omeh di pao tuak

,omeh timbangan bona
 tando saujudan kato ,
lah tibo di jugalo tuang ,
lah osah kalimbago,
lah tibo di muko datuak,
lah tampak lelo jo ruponyo ,

karono dek  io baitu
nyato gayuang sambuk manyambuk,
adat kato manjombo,
ta unjuak sombah pado datuak
banamo solam manimpo,

kalau di rontang omuah nyo panjang
elok di kumpa nak nyo singkek
 di ambiak sajo nan paguno
singkek sombah sakian sajo ,
nak buni kami dari datuak.
Sakiannyo daulu tuak

Di jawab
Lah sampai tuak..
(di sauknyo sakiro olah)
Sapanjang kato datuak itu
nan ka jadi sauk saponyo
di pihak kami si pangkalan
pado kotu iko kini,
 basuo dalam adat batomu di limbago .

 Tumbuah di mamak jo si bapak
sapokat mamak jo bapak
kok cupak lah di aia
 ,kok gantang lah di rumah
,baukua kami daulu
sipat mananti malah datuak

Jawab:

  kami pakai sipat mananti tuak ,
 agak sagirolah malah datuak.
Mako baiyo si pangkalan mamak jo bapak
 saroto nan patuk patuk.

Mako di kumbalikanlah kato
ka mamak nan si pandatang
,mamak si laki laki

Datuak.......
sapanjang kato datuak cako
nan talewa pado kami,
Olah di pa io patidoan,
lah di ukua pajangko an,
lah dapek kato nan saukua ,
 rundiang nan sasuai
ka panjawab rundiang datuak,

Nan jadi  ujuang rundiang datuak
 nan ta adok pado diri kami ,
cupak bak tibo di labuan
batimbang batando jadi
bataiak omeh di pao

 taiak omeh timbangan bona,
tando sa ujudan kato  ,
lah tibo di jugalo tuang,
lah osah ka limbago
lah tibo dimuko datuak
,lah tampak lelo jo ruponyo
singkek sombah sakian sajo,
 nak buni kami dari datuak
,kan baitu jato datuak cako..

Di jawab pulo dek nan datang
Bona baitu tuak,

 koknyo salorong tontang itu.
.lukih limbago asa kato
 tiliak jo tandiang kato adat .
..unjuakko kan biaso basaua
tangan batimbang tando namonyo ,
lah samo taunjuak ka tongah
lah samo talayang kamuko ,
satali cupak jo pakai
supadan omeh jo perak  ,

omeh perak basondi buek,
cupak pakai taraju bona
 olah lah  tibo di walak nyo,

 annyo ba atoh leh tu kini
 kok rundiang lah saukua ,
kok kato lahsasuai  ,
yo baandai kato bida

 kain saruang ragi palakat ,
eten di  toko sainuddin,
 sayang di ronah payokumbuah,
intan jo podi lah sapokat ,
perak lah nomuah jadi cincin
,tagak dek tukang olun sungguah
namun batoh leh tu kini

nak samo sonang dalam ati
nak samo suni dalam kiro kiro,
baa elok ko baik lah di padorehkan
 nak jan di timpo dek nan buruak.

 (Di ateh rundiang nan lah saukua,
tontu kok ari kito takuak
kok jonji ka kito labuah
mako rancaklah di paukuakan
 dek ka duo bolah pihak  ,
mako di sorahkan pado ka duo ibu bapak
 kaduo bolah pihak.)

Lah dapek kato saiyo dek ibu bapak
kaduo bolah pihak,
ari lah batakuaklah
salosai batimbang tando

, tando di pocik dek dubalang kaduo bolah pihak ,
ado korih batimbang golang
 korih dek laki ²  golang dek batino
  ,ado cincin batimbang cincin.
Salosai batimbang tando
 di mintak dua salamat jo tuak ongku.
Salosai dua dimintak
turunleh dek pihak nan si pandatang.

ALUA MINTAK TURUN.

Datuak.....
Mulonyo datuak kami imabau
sobabnyo datuak kami tuntuk
 pado kotu iko kini
iyo bak andai kato bida

luak agam jo limo puluah
tanah data luak nan tuo,
kalau basiang di nan tumbuah,
manimbang ateh nan ado ,
tumbuah sarupo iko kini
olah salamat samparono tuak
 tando lah salamat du'a usholli lah babaco ,
du'a Arab lah batampuang
.
,lua nan dari pado itu tuak
 iyo ba andai kato bida lai dalam adat juo
 " pucuak bulek salero kuniang
jatuah talayang ka tompek nyo
, ulemu olah samo kito kanduang
untuak padoman nan ka tibo
 samo ba ama sajo leh kito

dek kato yo baitu
dek lah salamat samparono
sapokat kami nan mandatang
yo nak togak turu tanggo ,

lopeh nan dari kampuang datuak
Nak manjalang tompek nan daulu  ,
izin izin datuak malopeh kami...
nak poi jo rundiangan ,
datuak nan tingga jo mupokat
 Itunyo pintak jo pinto kami ,
nak buni kami dari datuak.
Jawab mamak si pangkalan...

Lah sampai tuak...

Sapanjang  kato datuak pado kami
, nan ka jadi sauk jo saponyo
pihak dek kami si pangkalan
 pado kotu iko kini
basuo salam adat batomu di limbago

dalam adat nan salapan
banamo adat nan bapakai
batolan mangko bajalan,
mupokat mangko bakato
baukua kami daulu
 sipat mananti malah datuak..

Lah sampai tuak....
sapanjang parundiangan datuak pado 
kami adolah kato sabonanyo.

Dek kami pihak nandatang
 pado wakotu iko kini
iyo ba andai kato bida lai di dalam adat juo

" sadontung guruah di langik tuak ,
badobua ombak di muaro ,
anyuklah buiah dari ulu,
kini manyisiah tontang pulau ,
tontu di  toluak barontinyo,
 jan lah lamo buiah baronti ,
buiah kok di pesong angin topan ,
 badai kok mandatang
malang kok buiah jadi aia sajo,
lobiah  maibo jo marusuah
maklum pulang pado datuak.

.dijawab si pangkalan  :
lah maklum kami tuak.
(Lah salosai baiyo
tontang pintak nan mandatang
 mako di kumbalikankato kapihak mandatang)

Datuak........
sapanjang kato datuak cako
nan talewa ka muko kami
 olah di lotak di mupokat
di ambiak kato ba saiyo
panjawab kato datuak cako

kok talalai rogo baukua,
 talambek rogo baiyo
ampun jo mooh kami pintak
 izin jo rela dari datuak..

sapanjang kato datuak cako
nan talimpah pado kami ,
jojak indak ka batikam,
rundiang indak kadi sobuk,
 kato indak ka di ulang,

Annyo baatoh leh tu kini
 ujuang jo pangka ambo ambiak
di tongah kato pasawangan,
Nan jadi ujuang kato datuak
dek lah salamat samparono
iyo nak togak turun tanggo
lopeh dari korong kampuang kami

datuk nak  kamanjalang  tompek nan daulu
eten ka tompek masiang²
  izin-izin datuak ka malopeh
Datuakpoi jo rundiangan,
kami nan tingga jo mupokat
"kan baitu kato datuak cako"

. Jawab pihak mandatang : bona baitu tuak....

Kok nyo salorong tontang itu
lai basuo dalam adat
batomu dalam limbago
, kok pintak biaso babori,
kok kondak biaso baisi .
Sabolum kandak kadi bori,
pintak ka ba isi,
kami si pangkalan mintak lobiah daulu

,Nan jadi pintak jo pinto kami
 sipangkalan pado kotu iko kini...
pihak di jodah nan ka tongah tuak
.kok basuo rumpang jo kurang
, kurang kok indak tatukuak,
rumpang indak tasisik,

Lua nan dari itu tontangan jo duduak kito
....nan tinggi kok kurang anjuang ,
godang kok kurang amba
 kok indak talotak di tompeknyo
,jangko di ujuang kok di pangka
,barih di atehkok di bawah
 ampun jo mooh kami pintak
izin jo rela dari datuak
.Arok bunyi bak kumbali.
Di jawab datuak pihak laki- laki pihak
 nan mandatang.

Lah sampai tuak....

Sapanjang parundingan datuak cako ...
.nan kajadi sauk jo saponyo
pihak dek kami nan mandatang...
nan manjadi ujuang rundiangan datuak cako

sabolum pintak kami kababori
"kan pihak jodah nan katongah"
 kok basuo lobiah jo bakurang
Kurang ndk tatukuak
,rumpang indaklah basisik

lua nan dar pado itu
tontangan jo duduak kito,
tinggi kok kurang anjuang,
godang kok kurang amba
kok indak talotak di tompek nyo
ampun jo mooh kami pintak.
"Kan baitu kato datuak "
(di jawab pangkalan bona tuak)

Koknyo salorong tontangan itu
pihak jodah nan katongah
kok kurang indaklah badokuak,
 ponuah indak lah malimbak
 lah tibo di sadiang elok,

lua nan dari pado itu tontangan duduk kito ,
tinggi kok kurang anjuang
godang kok kurang amba ,
ndak talotak di tompeknyo
ampun jo mooh kami pintakkan

"Kan baitu kato datuak cako."
Kok salorong tontang itu tuak
 kito abihi jo mooh

Anyo baaleh tu kini tontangan pintak kami
 nak pambori malah datuak
sakian nyo tuak.

Di jawab pihak padusi :

Sapanjang kato datuak
nan ka jadi sauk saponyo
pihak dek kami si pangkalan
pado kotu iko kini
pintak jo pinto nan mandatang
ukua jo jangko nan mananti
sapanjang pintak pinto datuak
 kami lopeh jo ati suci
 saroto muko nan joniah,
sakian sajo ka sauk saponyo
pulang maklum pado datuak.
Di jawab datuak pihak nan mandatang ,

 Kami pakai kan leh tuak

Assalamu'alaikum.
--------------------------------------------------------
BILO NINIAK MAMAK
 MANJOPUK SUMONDO.
--------------------------------------------------------


Assalamualaikum.
Lah tibo di hari nan balibua
 di jonji nan batakuak,
sumondo di jopuk dek niniak mamak.
Katiko barolek  marapulai satibo /
 katoliko niniak mamak nan batino

tibo di tompek laki² ,
 mako di sambuk pulo niniak mamak ko
dek niniak mamak marapulai
saroto urang nan patuk ².
Lah naiak karumah
 lah bahidangan  ka tongah rumah
,lah cukuk sado nan ado
mako tibolah sombah ninik mamak nan laki ²
kapado pihak niniak mamak nan batino.

Datuak..........
Ambo tuak.....
Sungguah pun datuak surang nan ta imbau,
niniak mamak jo ibu bapo,
urek tunggang bapucuak bulek
dalam imbauan ambo pulo,
di situ sombah tatimponyo
Sombah tatunggang kapado datuak.

Adopun sombah nan ka di tunggangkan
pado datuak pado kotu iko kini
pihak di juadah nan katongah
, lah di usua jo pareso,
di pandang ilia jo mudiak,
di lengong kiri kanan ,
lah cukuk sadonan tampak
lah gonok sado nan ado ,

 Anyo ba alah tu kini
supayo niat nak nyo sampai
 tibo dilimbago nan batuang,
aia satitiak mintak di minum
nasi sakopa mintak di makan.
Itu nyo pintak jo pinto kami ,
harok di datuak nak mamakai kan,
mak olun datuak pado itu.
Di jawab lo dek pihak nan padusi.

Lah sampai tuak (sakiro olah).

Sapanjang kato datuak itu
nan kajadi sauk jo saponyo
pihak kami nan mandatang
 pado wakutu iko kini
iyo ba andai kato bida,

dek pipik indak sa ikua
dek jaguang sabatang,
saukua pamenan adat
nak sasuai cupak di pakai
di waqaf sakutiko
baukua kami da ulu
sifat mananti malah datuak...
Di jawab pulo dek pihak rumah nan laki² .:
Di pakai sifat mananti tuak,
Agak sagiro malah datuak.
Baiyo pulo pihak nan batino pihak nandatang ,
mampaukua kato nan patuk,
mako lah sapokat
mako di kumbalian pado si pokok pihak nan laki² .
Mako manyombah lah pihak nan datang 

Datua...k......

Sapanjang  kato datuak cako
nan adok pado kami
lah di paiyo patidoan,
lah di pa ukua pa jangko kan
 lah dapek rundiang nan sasuai ,
panjawab rundiang datuak ,

sapanjang kato datuak cako
nan talimpah pado kami
itulah kato nan sabonanyo.
Ujuang jo pangka ambo ambiaak
di tongah ² kato pasawangan

nan jadi ujuang rundiang datuak
yo di pihak jodah nan katongah
naknyo  salamat samparono
ai satitiak nak baminum
 nasi sakopa nak bamakan
"kan yo baitu kato datuak

( dijawab langsuang yo baitu tuak)

kok salorong nan tontang itu tuak ,
kok lah titiak dari ateh
asa lai  anyuk dari ulu
 utang dek kami mambona an.

Tapi samantang pun baitu
pandang dek datuak kato adat
"irik batali kan lah biaso ,
 jinjiang batampuak bitu pulo,
Nak irik jo jinjiang  kami dari datuk ,
Sakian sajo kasaponyo nyo tuak.

Jawab si pangkalan :
A'uzubillah...... kami di sinyak tuak
bismillah datuak di situ.
Mako makanlah niniak mamak  nan manjopuk
jo niniak mamak nan laki²
saroto urang di majilih tu basamo².

Salosai makan mako
 di katongah anlah carano longkok jo siriah
pinangnyo
 dek dubalang niniak mamak
nan manjopuk / pihak padusi
di muko niniak mamak nan laki ² ,
Sambia mambukak saok tukuk carano
tu saginggo tampak siriah pinang di
dalamnyo.
Salosai manganongah an carano
Cako dubalang adatko kumbali duduak
kapado niniak mamak pihaknyo /pihak batino/anak daro.
Mako manyombah lah datuak nan mandatang
pihak manjopuk/pihak batino.
Sombahnyo : ........
Datuak.....
Sungguahpun datuak surang nan taimbau ,
niniak mamak kunjungan solam,
ibu bapo taruhan budi ,
di situ sombah di laku an ,
Kadatuak sombah tatimponyo.
Adopun sombah nan ka di timpokan pado datuak
pado kotu iko kini ,
Iyo bak andai kato bida :
 Talotak puntiang di ulu ,
Di bawah kumpalan tali,
Asamulo kato da ulu
Tigo lambago nan tajadi,
partamo sombah manyombah,
kaduo baso jo basi,
nan katigo siriah pinang.
Sombah manyombah dalam adat
tali batali undang²,
tasobuk diuluk manih,
di pakai baso jobasi,
muluk manih talempong kato,
baso baiak gulo di bibia
di dalam cupak nan pawai
 banamo adat sopan santun.
 Talayang siriah jo pinang
talotak ateh carano
taunjuk muko datuak,
Bakondak adat jo pusoko
barisan cupak jo gantang ,
Siriah sacabiak mintak di kunyah
 pinang sadidih mintak di gotok
,gombia sabuah nak di pipia,
itunyo pintak jo pinto kami,
Nak buni kami dari datuak.
Sakian nyo tuak.

Di jawab dek pihak pokok
urang rumah mamak si laki² nan di jopuk :
Lah sampai tuak...

Sapanjang kato datuak cako..
.nan kajadi sauk jo saponyo
pihak di kami si pangkalan
pado kotu iko kini
 dek basuo dalam barih
batomu di balobeh
 warih kito sajak daulu
jawek bajawek sampai kini,
basamo kito ma uleh i
sagalo rundiang nan tasobuk,
 kato elok barito baiak
tadonga rancak dek basamo.
Dek pipik ndak saikua
dek jaguang ndak sabatang
tawalak rundiang sapatah
tawaqaf kalam sakutiko,
baukua kami daulu
sipat mananti malah datuak
.Di jawab dek niniak mamak nan datang "
 sipat mananti kami pakai
agak sagirolah malah datuak.
Baito niniak mamak nan laki laki
mancari kato nan saukua ,
rundiang samupokat ,
lah dapek rundiang nan sasuai
kato nan saukua
mako di kumbalian lah sombah nan datang :Datuak.....
Sapanjang kato nan tatimpo
pado ambolah di lotak dalam mupokat
di ambiak togak dalam sakato
 dek malin sa ugomo
dek pangulu sa undiko ,
kok talalai tarago ba ukua,
talambek tarago baiyo
 lambek jawab dari ambo,
ampun jo mooh kami pintak
 ,izin jo rela dari datuak.
Di jawab pulo : samo² mooh tuak.
Sapanjang kato datuak cako
nan talimpah pado kami
jan dek carano nan katingah
nan ba isi siriah pinang ,
nan jadi pintak pinto datuak pado kami
 siriah sacabiak nak bakunyah ,
pinang sadidik nak di gotok ,
gombia sabuah nak ba pipia
 "kan yo baitu kato datuak cako."
Di jawab dek mamak nan datang :
bona baitu tuak.
Kok salorong tontang itu tuak
pihak carano nan katongah
nan baisi siriah pinang
ketek borilah banamo
godang  borilah bagola,
nak tontu alua ka kami turuk
nak tontu jalan nan ka kami tompuah
nak buni kami dari datuak.
( di jawab lansuang : lah sampai dek datuak)
Mako di jawab dek nan datang.
Aluran siriah pinang kami
nan talotak ateh carano
kona dek datuak buek kito
, kato olah saukua ,
kok rundiang olah sasuai,
kok ari olah batontuan
tibonyo di ari kiniko,
nyo kato iyo baitu
 tontang siriah pinang kami,
itu ka manjadi baso jo basi
pambukak tutua dek kami pado datuak
 nan basamo ,
namun ba atoh leh nyo kini tuak
iyo bakunyah lah siriah kami
sakian dari kami tuak
nak bunyi kami dari datuak..
Di jawab dek urang rumah pihak laki² :
Mandonga rundiang dari datuak
 lah sonang dalam hati
 sojuak di kiro ².
Tapi baatulah iko kini
aluran siriah jo pinang datuak
 nan taujuk pado kami nan basamo tuak,
nan kato olah baitu
supayo niat nak nyo sampai ,
 kami pulangkan malah pado datuak.
Di jawab dek mamak nan manjopuk :
Lah sampai tuak.
Mandonga jawaban dari datuak i
yolah ba andai kato bida
,buliah izin dek rela ,
buliah karojo an dek patuk .
patuk di sampai dek sombah sujuk ,
elok di kombang niat nosa,
datuaklah n

,ambo lah rela tontang itu.

==========================================================================



PERMULAAN ALUA SIRIAH PINANG.
OLEH : DATUAK BIJAYO KOTO PANJANG.
SI OLEK

  Oah sampai dek datuak....
Sapanjang pasombahan datuak nan taumpah pado kami
,itulah kato sabonanyo.
Sungguah kok bolun bona di dalam,
tagak dek pandang nan salewai,
dek tiliak sapinteh lalu, 
lai nyoh dalam barih adatjuo,
nyato takompuang dek limbago, 
gayuang nan luruh ka kami sambuk,kato nan bona kadi jawab
,tapi...samantang pun ba itu ,lahia sombah panjangan salam,sungguah ka Ambo inggirannyo.
Ujuk hakikat ka nan rapek,
Kapado kito nan basamo nan di lingkuang alua jo patuk.
Sobab ba a dek baitu ,untuak samo
satariak,boban samo di baok, Samantaro paham ka di runuk,bona di cari sampai dapek, Duduak ma ukua melah kami ,sifat mananti melah datuak.

Alua mancari bulek ,jo picak
1, Datuak........
Sungguahpun datuak surang nantaimbau tagak dek adat jo pusoko, warisan cupak jo gantang,alua di datuak tatimponyo ...tompek ambo mandatangkan sombah,
Adopun sombah nan ka di timpokan kapado
datuak pado kotu iko kini ,
kok buni kah samo
kadongaran ,bontuak olah samo kito liek, 
Nan ujuk jo makosuknyo tontang pintak nan baitu ,nak bunyi dari dari datuak, 
sakian sombah dari ambo mak alum datuak tontang itu.

2, Jawabnyo
Lah sampai dek Datuak.....
Sapanjang pasombahan datuak nan datang pado ambo adolah kato sabonanyo,
Mandonga rundiang dari datuak,taraso sonang dalam hati ,sojuak dalam pikiran bak cando mandi di anak sungai,
Nak togak bapayuang awan,bacando duduak di lingkuang bukik, muluk manih raso katuju, dek licin cahayo datang,dek kilek aluh lah lobiah,

Tapi samantang pun baitu dek baiyo pamenan andai baukua tunangan adat, Kato datuak kami paiyokan, sifat mananti malah datuak

Datuak....
Dek kami duduak duo jo batigo,tagak marosok sahabih gauang, ma awai sahabih raso
 ,dek mancari bulek nan sa golong picak nan salayang, talambek kato bajawab maaf jo rela kami pintak,

Sapanjang parundiangan datuak cako, nan ka jadi sauk saponyo,tumbuah sarupo iko kini, nan ba ibarat kato bida tuak ,
Urang padang mangumpa bonang
Bonang di kumpa toruh balipek
Di lipek balatigo

Andai nan indak ka di rontang,
Elok di kompa nak nyo singkek.
Singkek sakiro ka Paguno.
Ujuk makosuk kami ambiak
Nan ka jadi ujuk makosuk parundingan datuak kan tontang Gayuang ka manyambuk, kato ka manjawek,

Yo indak leh tuak nan ka jadi sauk saponyo tumbuah sarupo iko kini di timbang jo naraco adat
, di tinjau naraco budi , 
Olah mungkin patuklah tibo,ukua jo jangko nan mambateh i 
, Iyo palalu dek datuak sakali,  sakian kasaponyo tuak mak alum datuak tontang itu.

3, lah sampai tuak...
Mandonga rundiangan datuak lah 
sinang dalam hati, sojuak dalam kiro kiro
, tapi samantangpun baitu nan ambo simpuahan duduak,sombahan kato ,
dek kini datuak.lah pambori 
Alhamdulillah ka jawabnyo,
tapi aluran kato ka manjawab,
gayuang ka manyambuk ...
.iyo nak mintak bunyi dari datuak....

Olah sampai....
Aluran kato ka manjawek,gayuang ka manyambuk, Iyo dari ambo juo kan iyo baitu bona kato datuak..
.,kalau lah bona kato datuak ,Eloklah di batang kito manobang di dahan banyak muaronyo,
Datuak juolah nan manyambuk, 
utang dek kami mambonakan...

Mako di jawek dek datuak nan mamulai mambukak rundiang mampaiyokan 

Ambo palalu leh tuak
Di jawab dek nan lain.  Dalam adat tuak.
Lah sudah baiyo sia ka manjawek mako di jaweklah....

MAMULANG KAN KATO.
Datuak......
Tagak dek malin sa ugomo, 
adat pangulu saundiko, 
dek kami duduak duo batiho,
mancari kato nan saukua bulek sagolong
,picak salayang,

Talambek kato bajawan, 
gayuang ba sambuk ,maaf kami pintak izin jo rela dari datuak.
Nan sapanjang parundiangan datuak 
nan talimpah kapado kami, 
Nan ka jadi sauk saponyo, 
Nan ba ibarat urang manjaik tuak,jojak indak 
ka batikam, kilin indak ka di ulang, 
Di tikam jojak kok nyo pupua, 
di ulang kilin kok lopeh,

Di sobuk kato kok batimbang,di ulang kato ka itu juo, Ujuang jo pangka kami ambiak di tongah kato pasawangan,

Nan ka jadi sauk saponyo..dek ujuang rundiang
datuak cako ..
..Kan tintang kadudukan kami nan taselo bulek, tasimpuah kotak,
Nan tinggi kok kurang anjuang
Nan godang koj kurang amba
Aluran di ateh kok di bawah
Di tongah koj ka topi
Dek ulah sosak jo sompik, 
kurang aman jo santoso, 
kan iyo baitu kato datuak cako.

Indak lai nan ka jadi sauk saponyo..
.Duduak sorang basompik sompik
,duduak basamo maraso lapang, 
pandai be tenggang di nan sulik
 disitu...santoso makonyo datang
.Sompik tompek, lapang pikiran
 kan lah kewi juo adat kito tuak.......

Limbak nan dari pado itu..
.tontang carano nan di tongah
 di muko kito nan basamo, 
Bakondak adat jo pisoko, 
siriah sacabiak mintak di kunyah,
pinang sadidih mintak di gotok
,bona baitu kato datuak......
Indak leh tuak....

Dek ujan lah tiriak dari langik,
batang nan anyuk dari ulu,
 Sipokat bumi manarimonyo,

Tapi sumantang pun ba itu,
Dek irik biaso batali...
Jinjiang biaso batampuak..
Irik bontanglah de Datuak,
 nak kami iriang dari bulakang,

Sakian kasaponyo maklum
 pulang pado datuak..

ALUA MINTAK SIPAT.
Manolah datuak......
Sobab dek datuak kami imbau pado kotu iko kini,
Kan dek korong barajo ka mamak,nan tinggi nampak jauah, nan dokek jolong basuo, Ambo tibo mandatangkan sombah,

Sombah nan ka di tunggangkan pado datuak ,kan dek lah sudah minum jo makan,bak pipatah adat juo.....batanyo lopeh lotiah, baryndiang sasudah makan,
Ko dek kami nan pihak mandatang ,Nan taraso nak ka manyobuk,nan takona nak ma nyampaian..Olah ko izin dari datuak....
Sakitu dulu datuak...

Alua MANGALUAKAN CARANO.
Datuak.......
Sungguah pun datuak surang nan ta imbau, tagak dek adat jo pusoko, barih cupak jo gantang,Sombah ka datuak tatimponyo...

Adopun sombah nan ka tunggangkan pado datuak ,pado kotu iko kini,bak andai kato bida ..lai dalam adat juo,

Di tiuk api di karang
Di solai palito alam
Banamo colok malayu
Ujan toduah kabuklah torang
Torang bak cando bulan ponuah
Joniah bak paneh sudah ujan

Mambayang ka muko mancayo ka utak bonak.
Sobab dek lah sudah mangunyah siriah,
Pariso abih talulua, sopah tabuang kakida, koleknyo tingga di rongkongan,Sojuaklah anggoto ka tujuahnyo.

Nan kato yo baitu, andai ka lalu jo kiasan,rundiang tibo jo balobeh,di patuk juo kasudahannyo.

Daulu ombak nak katongah ,kini buyiah lah  nak ka topi,ka di paliang paliang bak cincin, di kisa kisa bak subang,

Ko aluran carano nan ka tongah tuak...siriak di suruk ka gagangnyo, pinang nak baliak ka tampuaknyo..

Mak alum pulang pado datuak sakian sombah dari ammbo....

(Catatan lu sudah )
(MAAF DI PABANYAK- RED)
============================================================================
Pokok-pokok isinya persembanhan harus memenuhi ketentuan-ketentuan adat menjemput marapulai sbb :
1.     Menyatakan bahwa mereka itu merupakan utusan resmi mewakili pihak keluarga calon pengantin wanita.
2.     Bahwa mereka datang secara adat. Maningkek jonjang manopiak bondua dengan membawa sirih dalam carano.
3.     Bahwa tujuan mereka adalah untuk menjemput marapulai (sebutkan namanya dan nama orang tuanya dengan jelas).
4.     Menegaskan bahwa jemput itu jemput terbawa, sekalian dengan keluarga yang akan mengiringkan.

Kalimat-kalimat dalam alur persembahan bisa bervariasi panjang dengan menyebut dan membeberkan kembali sejarah kelahiran seorang anak sampai dewasa dan sampai berumah tangga atau mengulang-ulang tambo sejarah ninik moyang orang Minang mulai dari puncak Gunung Merapi sampai ke laut yang sedidih dsb. Tetapi itu tidak ada kaitannya sama sekali dengan inti maksud kedatangan rombongan, kecuali hanya untuk memamerkan keahlian si tukang sembah.

Sedangkan yang pokok menurut adat untuk disebut adalah yang berhubungan dengan empat ketentuan di atas. Setelah keempat maksud itu disampaikan, dan diterima oleh jurubicara tuan rumah maka barulah seperangkat pakaian yang dibawa oleh rombongan penjemput diserahkan kepada tuan rumah untuk bisa segera dipakaikan kepada marapulai. 

 Sambil menunggu marapulai berpakaian, barulah dilanjutkan lagi acara dengan alur persembahan menanyakan gelar marapulai. Setelah selesai acara sambah-manyambah ini, dan setelah selesai marapulai didandani dan dikenakan busana yang dibawa oleh keluarga anak daro, maka sebelum rombongan termasuk rombongan keluarga yang laki-laki berangkat bersama-sama menuju rumah kediaman anak daro, haruslah marapulai memohon doa restu terlebih dahulu kepada kedua orang tuanya dan kepada keluarga-keluarganya yang tua-tua dan yang pantas untuk dihormati dalam kaumnya.

Oleh karena anak laki-laki di dalam kekerabatan Minang kalau sudah beristeri biasanya akan tinggal di rumah isterinya, maka sering juga anak laki-laki yang akan kawin itu disebut akan menjadi “anak orang lain”. Sehingga peristiwa permohonan doa restu ketika akan berangkat nikah,  seringkali menjadi sangat mengharukan, dimana yang dilepas dan yang melepas saling bertangis-tangisan. Lazimnya dalam acara menjemput marapulai ini, pihak keluarga anak daro juga membawa dua orang wanita muda yang baru berumah tangga untuk dijadikan pasumandan yang mengiringkan dan mengapit marapulai mulai turun rumahnya sampai disandingkan di pelaminan setelah akad nikah. Pasumandan ini juga didandani dengan baju kurung khusus dan kepalanya dihiasi dengan sunting rendah.

=====================÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

ALUA SIRIAH PINANG
(juru bicara pihak keluarga anak dari
berdiri sambil mengangkat sembah).
 Malah datuak......

(Sombah ta unjuak kamuko datuak)

(juru bicara pihak keluarga marapulai berdiri juga sambil mengangkat sembah). 
Manitahlah datuak...
Pihak anak daro: 
 Sungguahpun datuak surang nan ta imbau
tampek ambo manibokan sombah
Nan sadapeknyolah niniak mamak nan
gidang bisa batuah
Alim ulama codiak pandai
Suluah bendang dalam nagori longkok jo Bundo Kanduang 
Amban puro limpapaeh rumah nan gadang – sarato nan mudo-mudo 
Nan copek kaki ringan tangan
 parik paga dalam nagori
Ketek indak disobuik namo
 Godang indak diimbaukan gola
Nak jo sambah sajo kasadonyo 
nan kami muliakan…

(Kembali mengangkat Sembah dan melanjutkan lagi kata-katanya).

Apo nan manjadi isi pasombahan
iyolah tontangan kami ko  olek nan tibo
 Nan sabondong lalu satompuah suruk
Sasuai jo jonji nan bakarang
Saroto padan nan baukua
Iyolah tibo kami disiko
 Kok datang alah basambuk
kok tibo olah basonsong 
 lah babao naiak kateh rumah
 kok duduaklah bakombangkan lapiak
alah kami balopeh ongah.

Baa nan sakarang ikokini
Kok dirontang nomuahnyo panjang 
Elok dipunta naknyo singkek 
 Batanyo kami ka sipangka 
Kok ado nan taraso diati
nan ta ilan dimato 
olahko buliah dikatangahkan


olah sampai d datuak
Olah, tuak!
Apo nan manjadi panitahan dek datuak.
olah dalam adat  dalam pusako 
olah tarocak diundang olah tasungkuk di limbago 
Ibarat urang batukang
Olah dibarih makan pahek
Olah dirasuak manjariau 

Tapi samatang pun baitu 
Iyo juo bak pangaja urang tuo-tuo kito 
Jikok babiduak banangkodo
 Jikok bajalan banan tuo 
Nak ambo elo kato jo mupakat
mancari rundiang nan saongguak 
 Basiba molah datuak mananti

Yo ambo nanti malah
menunjukkan sembah kepada ninik mamak rumah : Datuak.........

Manolah Datuak ..nanyo ambo
Tontangan rundiang olek nan tibo
Indaklah raso kadiulang 
 Kok bisiak lah kadongaran 
 kok imbau lah samo kalampauan
Baa di kito kini nangko 
 kok kato olun bajawek 
 kok gayuang alun basambuk 
iyo nak mintak sipaik bakeh angku Datuak
Baa po dikito pamborinyo ? 
Baa nyo kalau datuk.... menyampaikan”.
Apo nan manjadi panitahan dek dalam tu
Iyolah kato sabonanyo
adat  tanyo iyo bajawek
adat gayuang iyo basambuk 
Tontang jawek nyo 
jalan nan pasa kito turuk
Lobuah nan golong kito tompuah

 Jikok batanyo lapeh arak
 jikok barundiang sudah makan
Pulang maklum pado datuak!

Baa nyo kalau Datuak nan manyampaik
Karano Datuak  nan manobang
 eloklah Datuak juo nan manutuah!
 Jadi ambo palalu datuak.
(Lalu menunjukkan sembah kembali kepada olek)

Manyo datuak ....nyo nan ambo? 
Mooh dimintak sapuluah jari 
korono lah rosahdatuak  tagak mananti
 maklumlah bajalan indak sodang salangkah
jalan babelok tompek lalu
Baa nan iko kini 
 manjawek tanyo data tu 
 lah kami cari rundiang nan saongguak
 saroto kato nan sagumam
 kok bulek lah buliah digolongkan 
 picaklah buliah dilayangkan
 iyo jalan nan pasa juo nan batompuah 
lobuah nan golong juo kito turuk
Jikok batanyo lapeh arak
jikok barundiang sudah makan
Sakitu sambah pado datuak.

Kalau baitu putusan kato
tingga dikami manjalani
 Bismillahkan lah datuak disitu 
nak kami turuk pulo dari siko !

(Acara “sambah Manyambah”
 terhenti sejenak untuk menikmati
hidangan yang disediakan tuan rumah.
Setelah acara santap hidangan selesai dilaksanakan, maka acara samabah menyembah kembali berlanjut yang tujuan adalah undur pamit kepada Tuan rumah.
Selaku Pembawa acara
kembali mengangkat sembah.
Manyo datuak...nyonan ambo.)

Ambo datuak.....
Kok makan iyolah sampai kanan konyang – Kok minum iyolah tibo dinan sojuak – Manjopuk kato nan tingga 
 Maulang rundiang nn cako
Kok ado nan tailan dimato 
nan takono di ati 
olah koh kini buliah kami katongahkan ” 

(Katongahkanlah datuak..)

Kok makan iyolah tibo dinan sojuak 
Manjopuik kato nan tingga
Maulang rundiang nan cako
 Kok ado nan tailan dimato 
 nan takano di ati
olah koh kini buliah kami katangahkan…?
 Daulu bakopa rang ka Mokah 
kini lah tobang jo pasawek 
Dahulu kato baistinah 
 kiniko kato basicopek 
Disabuk sajo nan parolu 
Iyolah tontangan kami nangko 
 nan sabondong lalu satampuah suruk
 namonyo urang tasarayo
tasuruah dek datuak .....(sebutkan nama, suku dan kampung ayah calon pengantin wanita)

Datang ka siko basamo-samo 
untuak manjapuk marapulai 
calon rang sumando jo minantu kami
nan banamo…. …. (sebutkan nama calon
pengantin pria)
anak dari ….……. (sebutkan nama ayahnya
serta suku dan kampungnya)

Kok datang kami datang baradat
ditingkek jonjang – ditopiak bondua
Longkok jo siriah jo carano
 Kok japuk kami japuk tabao 
saroto jo urang nan kamairingkan…!

Awak barolek yo baabih ari 
Tapi pangulu yo baukatu 
Karono itu pintak indak kabaulang 
 kondak indak kamanduo
 Tarimolah baju pambaokan kami
nak mintak dipakaikan kapado rang sumando kami…!

MA ANTA MARAPULAU
MANOLAH DATUA........
AMBO......

OLEK
Tangan TAANGKEK ,DISUSUNJARI NAN SAPULUAH
 IZIN JO RELA DARI DATUAK….(IYOOLAH)? …..
DATUA......
AMBO...PALALULAH !…..

OLEK
SALAM.TATIMPO PADO DATUAK-Wa-alikum salaaam…..
OLEK…..
MANYO DATUAK...
PANGKA
Sobuklah ….

OLEEK
Kadatuak sombah ta unjuak.. , 
Batin di kito nan basamo.
Indak baimbau  gola talewakan
tuah; nan ba-angkek tangan basusunkan jari nan sapuluah
Babori izin jorela dek datuak
Saroto kapado silang nan bapangka
Karojonan bapokok; 
ditompek hujan barasak paneh di mintak,
urang nan manjinjiang tampuak-karajo diateh Rumah Gadang nangko.—-

Soluak ado deta pun banyak
Babaju suto ka pariangan
Disosah dimalah diampaikan
Didalam lingka nan  iko  juo….
Datuak ado Sutanpun banyak
Ragulah mato dek mamandang
Sombah dima disampaikan
Iyo di mujilih datuak iko juo nyo .

PANGKA : Yooo...lah

OLEK
Jikok diagak dikonang-konang.- Ditimbang sa abih patuk, 
manakua ambo kabumi, 
manangadah ambo kalangik.
 Di majilih-karapatan kini ko, 
Lah 4  Adat nan bapakai.
- Manolah 4 nan bapakai : 
Partamo sombah-manyombah, 
kaduo baso jo basi, 
katigo siriah jo pinang,

Nan kaampek minum jo makan


Satontang minum jo makan,
iyolah bona kato urang: 
Elok lenggang dihari paneh,
 badaso kok poruk konyang, 
situ tabukak kiro-kiro… 
kok makan lah tibo dinan sodang, 
kok minum lah tibo dinan sojuak
 kini  aiya baransua jadi darah,
 nasi barensuk jadi dagiang, 
Puji di datuak malimpahnyo
syukur nikmat pado Allah tatonggoknyo.—-

Sasuai bak undang  juo,
 baa-lah bunyi Undangnyo :
Kok batanyo kan iyo salopeh urak,
kok barundiang sasudah makan
Mako, kinilah basuonyo 
mungkin jo patuk, 
maso jo kutiko ambo ka tongahkan
parundiangan kabokeh silang nan
bapangka

 Tembak ba-alamat concang balandaskan, ka datuak juo muaronyo….

PANGKA Yooolah….

OLEK
Apolah nan kamanjadi buah parundiangan
Dek concang kan duo sagaragai , 
kopa nan duo salabuahan.-
Kok Adat olah ta batu-intan, kabawahnyo takosiak bulan
Syarak olah tawujud an,
 kaatehnyo taambun-jantan….
Saukua hukum sasuai, sadundun Adat jo Agamo, 
Adat kawi syaraklah lazim, 
undang manuruk dibalakang.

-Kini bakobek jo akad-nikah, babuhua-mati ijab kabul, 
babuhua-sintak jo bagian,
katangga raso tak mungkin, 
ontah kok Allah manggorakka

–Mako tasalanggarolah nikah kawin antaro
 si...........bin......., Suku Sikumbang
dibawah payuang Datuak ........; 
Jo .......... binti ..........kamanakan datuak suku Jambak dikalupak Dt...........

-Satontang dek diri marapulai;
karano biaso pulai bapangkek naiak maninggikan ruweh jo buku, manusia bapangkek turun maninggakan adat jo pusako; 
maso keteknyo dibari Bapak namo, lah gadang diagiah mamak gola,
 kini bagola : Sutan … 

Tolong di imbaukan dipasa nan rami, malewakan dilobuah nan golong
Maliyek luruh batujuan, mamandang adat bajugalo;
kok luruh makanan tiliak, 
balobeh manahan cubo, 
bontuak dimakan siku-siku;
 bungka gonok manahan asah,
hukum adia manahan bandiang, 
kato bona manahan liyek,
 banamo japuuk jo anta, 
basambia arak jo iriang…. 
Arak-iriang sapanjang jalan, 
dombak dombai sapanjang lobuah,
oguang calempong jadi topuang, sorak jo sorai jadi bungo.
 Salotuh bodia-pusako, 
pusako Pangulu dinagori, 
masuak kakorong kampuang datuak…. 

Masuuak kakorong-kampuang datuak,
 kinilah duduak ateh rumah,
 duduak diruang Rumah Godang,
dilingkung niniak jo mamak, dimuko
Ibu jo Bapo, sarato ipa denga bisan,
cukuk-saroto mudo matah.

Adopun kamudian dari pado itu,
pihak dek kamiko nan datang;
 ado mamocik pitaruah jo amanah, olah tasuruah tasarayo, 
dek mamak pihak nan datang;
untuak ma anta-mairiangkan si ......St.
......, naik ka-ateh rumah-tanggonyo
ko-mah lah tibo kami siko Tuak.
 tibo sarato jo Adatnyo.
 Ma anta sampai ka ateh rumah, baulua-jawek bajombo tangan jo datuak,
batumpu-tapak samo Mamak
kok diliyek simarapulai, 
dicoliak anak-daronyo; 
nan bak parmato jo pangarang, 
bak cincin pulaang kajari.
 Sorang ikan sorang kulari,
 samo tapukek kaduonyo, 
surang bulan surang mantari, 
samo caredek kaduonyo

 Pandang-pandang malah dek datuak  duduak dikasua kabasaran, dilingkuang andam baliak-bolah, longkok sarato pangiriangnyo, 
niniak mamak samo di dalam.- Mamakai baju bolah-buluah, 
seba batenti timba baliak, 
longan bakotak bonang-mokau, 
salo manyalo bonang ameh
Badawat bajambua-suto, bapondiang mangko bapilin, 
takonak sokin-pangidam.
 Lokek sarowa kipeh-duanggo, bataruak duo ditongah , 
elo maelo pisak turang, 
sajongka pucuak robuangnyo.

-Silaulah pulo anak-daro
 Nan bak padi siranik-jintan, 
paneh tibo dilingkuik-lingkuik, 
hujan datang dikoka-koka, 
sauleh haram kok diayam,
 lah tandeh mangko digoro.
di komehi sianak-daro, 
dilokekkan baju suto barolun, 
nan baukia bagajah-meno, 
salendang kain kapunuk,
 obuaknyo ba kotua-kotua.

 Badopak subang dipipih ,
badoriang golang ditangan, 
buatan tukang jolong pandai, 
kilek-bakiilek cahayonyo.—–

Limbak nan dari pado itu:
 Dimaso sakarang iko kini, 
dimalam samalam nangko; 
nak kami lotakkanlah boban nan baju-juang, 
dibayiakan utang nan babuek; disampaikan posan nan babao
 pado badan disesonyo

Adok kadiri anak kamanakan kami....: 
Nyampang kok tumbuah tongah rumah, 
kajadi Adat bijo-bayiak,
 katungkek pamanih jalan,
 kakorih pamaga Adat, 
dalam adat baradat pulo …. 

Kok elok rotak tangannyo,
 baolah manukuak jo manambah,
 bao manyisik jo mambilai, 
 Kok elok rotak lidahnyo:
 Kusuk baolah manyalosai, 
koruah baolah manjonihi.

Kamudiak nak sarontak galah,
 kailia nak sarongkuah dayuang, bajalan samo mairiang,
 baiyua samo maisi.

 Tapi baa-to nyole  kini
Limbak nan dari pado itu,
ko-mah jinihnyo marapulai datuak
 Raso manetek niro pinang,
 nan bak alu patah patigo,
 musim pabilo kabataruaknyo.

Nyato ibarat padi salibu: 
Awak tumbuah musim talampau, urek bagantuang kajarami, 
rangkiang tinggi nan dihadang…
Mohon ditarimo dek datuak disiko, iyo didalam tapak-tangan,
 digonggam adat jo Pusoko

Putiah kapeeh nak diliek
 putiah hati bakaadaan,
 kaadaannyo: 
Kato bajawab gayuang basambuk sombah bakumbalikan 
sakitu sambah pado datuak…..

PANGKA
Lah sampai dek datuak ? …..
OLEK
Sakiro-kiro

PANGKA
Salorong dibadan ambo kini,
nan bak ibarat urang mamanciang: Sadang dirintang aiya-ilia,
 dalam dimabuak dek galombang, 
iyo dialun-alun buiah; 
tali togang paapuang ilang 
kaiya disemba dek gurami….
 Duduak takajuk tukang panciang,
kaiya putuih bonanglah kusuik.

Kini, manjalang bonang kakumpalan, 
kato dilotak dalam barih, bona disimpan kalimbago,
digonjua rundiang jo mupakat, mananti datuak Sakutiko?….

ALEK
Asahkan kondak lai kabuliah, pintak kok lai kabalaku, 
ia lamo jo lambek kami nanti, tuak….

PANGKA
BOKEH DATUAK….
 Sombah bapulangkan.-

OLEK.
Paberai lah tuak

PANGKA
Laiya jo batin saukuran, 
isi kulik umpamo lobiah, 
Gonggam orek pogangan toguah, tibolah lukih dilimbago.

Digiliang kato dipabuek, 
dapeklah run diang nan sabuah, diantakan kabokeh datuak…. 
Apolaah nan kamanjadi buah antanyo,
 iyolah dihari sahari nangko, dimalam samalam kini :
Jokok disulam disuji-suji

Bakilin sangkuk kain bonto
kok dikonang dikaji kaji
Disabuk asa jo muasa

Takalo maso dahulunyo, 
kutiko olun barobalun,
 bunga olun bijopun olun, 
niat tasimpan dalam hati,
 iyo dihati ibu jo Bapo…

Nan jadi niat jo nosa dek balliau; dimintak sungguah pado Allah, mamohun pado illahi, 
kironyo dapeklah anak katurunan,

 diwarih nan kamanjawek, 
pusako nan kabatolong…..
Kok buliah anak laki-laki, 
ibarat cincin dikalingking; kapanjapuk dagang nan jauah, kapanyonsong panggilan tibo, pambangkik batang tarondam, palawan onjak dunia urang

Kok buliah anak parampuan, kaibarat bungo dilaman; 
limpapeh rumah nan godang, sumarak anjuang paranginan, 
acang-acang dalam nagari

Mako tiboleh maso kutikonyo, 
nan bak bida-bida urang kini, 
bak andai-andai rang dahulu;
Ditobang batang talantak
Dikuduang sambilan jari
Barokat do’a jo pintak
Masonyo Allah kamambori
Baruliahlah anak parampuan, 
sari laiya sari banamo,
banamo si...........

Lalu diinang jo diasuah, 
dijunjuang bagaimangkuto, 
ditanai gumalo pamenan pagi jo patang…..
Dibolikan subang jo golang
Baganto ameh balampih
Dari ketek kinilah godang
Sampai manjadi anak gadih

Lalu ditunjuak diajari, 
dididik adat sopan-santun,
sacaro urang basuami… 
Umua cukuik bilangan sudah, 
kini baumua 17, 

siriahlah patuk naiak junjuang.- Mako tobiklah niat jo nosa, 
handak maminang jo mangacak,
mancarikan judu tunangannyo… 

Dipikia-pikia dalam hati, 
dipikia lalu dimanuangkan.- Pandangan jauah dilayangkan, pandangan dakok ditukiakan, nampaklah urang nan sapadan.

Pandang lakek patuklah sudah, jatuah piliahan ka-nan surang, 
Si .........urang namokan,
kini bagala St. .......


Urang ba-asa balimbago, 
baso baiak roman katuju, 
muluk manih paramah pulo.
 dek harok dinan kabuliah, 
dek cameh dinan kaindak, 
mako ditingkeklah janjang 
rang...., 
ditopiak malah bonduanyo.
- Mamintak kapado nan kabuliah, bakaua kapado nan kiramat;
makonyo Allah manggarakkan, 

batamu ruweh jo buku, 
saukua batang kajunjuangan, 
pintak buliah kondak balaku,
 disinan niaik dilansuangkan.

Sapakaik sugalo mamak, 
sasuai pulo jo bako, 
saizin Datuak Panghulu; 
dihadirkan sopiah jo bolahan,
dihimpun korong jo kampuang.

Nan jauah dilopeh panggia, 
nan hampia makanan imbau, 
lalu dijipuklah simarapulai, 
jopuk syarak jo adatnyo

Olah basuluah mato hari, bagalanggang mato rang banyak, 
kok olek lah saponuah rumah, 
kok jamu lah salingkuang kampuang.

 Sananglah hati Niniak Mamak, panuahlah runggo hati bundo, mangucap syukur Ibu Bapo,
 dek utang alah talansai an.


Maa-nyo datua ???…..
OLEK
Sampaikan Datuak….

PANGKA
Adopun pintak jo pinto datuak tu:
Iyolah mohon ditarimo marapulai,
ditarimo ditapak-tangan diganggam Adat jo Pusako, kan iyo Baitu mintak dalam cako?…..
OLEK
Yo bona….

PANGKA
Syukur kapado Allah….. 
Dek pihak kami sipangka,
 sukolah bana manarimo;
batampuang jo tapak-tangan, diganggam jari nan sapuluah;
 kok ndak cukuk jo tapak tangan, bumi jo langik ditadahkan….

OLEK
Alhamdulillah …..

PANGKA

Salorong kapado anak-daro,
 ibarat robuang jolong mambocuk 
ba-umua bilangan hari, 
godang disiram ambun-malam, batang gompa sambilu indak.-
 Urek alun mancokam tanah,
 pucuak olun mandapek angin,
 ontah pabilo kabasoga…. 

Tapi, 
Dek untuang kok elok pamintonyo, dek masin lidah ..............., 
dek dingin tangan suaminya, 
talakik robuang jadi botuang.
Nyo baurek-bagumpa godang,
 nyo babatang baruweh-ruweh, badaun rimbun jo rompak.
Tobiang diagak jan-nyo runtuah, lurah mamuji kalinduangan.- Samantang tinggi diawan, 
pucuaknyo runduak kabumi, manyilau tanah nan manggodangkan.—–

Salimbak nan dari pado itu:
karano tasuruah diagamo, 
tasobuk di dalam Ayat,
 apolah garan bunyi Ayat:
“Wainsyakartum,laaziidannakum”
Barang siapo nan pandai basyukur mako nikmatnyo akan ditambah-tambah.

- Dek sobab karono itu, kok iyo syarak mangato 
Adat mamakai mako mintak pulo dek kami siko : 

Supayo cupak tatogak kito isi,
 limbago samo kito tuang, 
dilansaikan utang ka-agamo; 
ma-nyo ruponyo: 
Mintak dibacokan Do’a-Salamat sarato Do’a-Kasyukuran;
 kadari datuak  katumbuahnyo, 
kami disiko ma-aminkan, 
sakitu sambah pado datuak…..

OLEK
Maa-ny dt.......?.-
PANGKA ….
Ambo......

OLEK
Sapanjang panitahan datuak tu 
nan tatumpu kapado ombo
untuak mambacokan doa syukur 
doa salamat, itulah kato sabonanyo.
kok syarak nyato lah manyuruah, adat wajib mambaiyiakan.-

Tapi sungguahpun nan baitu, sapihak
dibadan diri ambo kiniko, dikatokan
manih olun dapek malulua sorang.
Lomak lauak kan dikunyah-kunyah, lamak-kato dipakatokan.

Ba-a sobab dek baitu: 
Sasuai bak undang datuak... juo; 
Dek gunuang tapatan kabuk, 
disungai jalo bamain, 
kapadang barantang tali, 
kahutan bakarek-kayu;
 tabiang ditingkek jo jonji, 
rimbo dialah jo mupakat, 

tagak dek duduak dalam rapek, limbago basidang dalam adat.- Supayo rantak nak-nyo saragam, baiak lenggang nak sahayun, 
suto jo turak nak salosai,

nak samo naiak ka-anta annyo, dielo kato jo mupakat, 
mananti datuak...agak sabonta…..

PANGKA
Asa kondak buliah pintak balaku, lambek sabanta ambo tunggu datuak..

OLEK
Dt.......?…..

PANGKA
Sampaikan tuak

OLEK
Nak-nyo torang nan bak hari, 
siang nan bak bulan, 
nak ambo titih sambah datuak tu….. Apo gaorangan kabunyinyo,
 supaya cupak tatogak kito isi, limbago samo kito tuang, 
dilansaikan utang ka-agamo…. 
Kan iyo baitu kajolehnyo Tuak???…..


PANGKA
Iyo bona

OLEK
Ruponyo tontang mambacokan doa-ko,
dek Olek manjadi boban, 
dek pangka manjadi utang…. 
Adopun dari-ma katumbuahnyo, indak basibak jo basisiah, 
indak bainggo jo babateh.-

Sobab baa-lah dek baitu,
topek bak undang kito juo: 

Kurang tukang binaso kayu, 
kurang codiak binaso adat, 
kurang malin binaso kitab.

Ba-a kalaluannyo bona: 
Samo kito sarahkan ka-ahlinyo,
kami nan indak tau-pandai…. 
Sakitu sombah pado datuak.

PANGKA
Sampai dek datuak?.-
OLEK
Sampai

PANGKA
Dek olek manjadi boban, 
dek pangka manjadi utang.
Kato bona nan datuak sobuk, 
jalan luruh nan ba tompuah.
 Namun samantangpun baitu, 
kami-ko pihak nan bakondak
Datuak pihak nan mambori…. 
Maklum data ateh itu?.

OLEK
Syukurlah datuak...
PANGKA
Yooooo…..

OLEK
Kok kabatulak-batundo baelo baunjun bona 
antaro kito baduo, 
nan utang ka utang juo…. 
Supayo golek nak tibo dinan data,
insya Allah ka-ambo jalankan pintak jo pinto dari Datuak….
Sungguahpun katumbuahnyo dari ambo, 
tapi kok salaah basapo, 
sosek baulangkan, lupo bakona an.

PANGKA
Insya Allah datuaku….. 
Asa-kan usah doa babisiak, 
kami simakkan dari siko.-

OLEK.
Jadilah, kito mandoa basamo-samo:

P
Pidato Pasambahan
Panitahan Maanta
Marapulai.
============
(Dari kaum laki laki) Manitah kapado niniak mamak kaum perempuan.....

L -Manyo datuak..... nyo n an ambo
P -Ambo datuak 
L= Sunggu datuak nan disambah, tagah dek adat jo pusako,
dek barih cupak jo gantang,
 batinnyo kapado sagalo niniak jo mamak. 
Karajo nan bapokok,
 silang nan bapangka. 

Adopun panitahan nan ditibokan pado datuak,
 pihak dikami nan datang, 
salangkah turun dari jonjang,
dari tanggo rumah kampuang kami, barih tabontang kami turuk, 
lobuah nan godang kami tompauh masuak ka korong kampuang datuak. Kok tibo olah baduduak an, 
lah tarunjuak siriah dicarano,
tando lah sudah minum jo makan. Pihak didiri marapulai, 
lah duduak diateh rumah. Dilingkuang niniak jo mamak, dihadapan ibu jo bapak
 sarato ipa parabisan. 

Kok tumbuah ditongah rumah, 
kajadi adat bijo nan baiak, 
katungkek pamanih jalan, 
kakotih pamaga diri, 
kok elok rotak tangannyo, 
panjang bao pangorek, 
singkek bao kamauleh, 
senteng bao kapambilai. 
Kok elok rotak lidahnyo, 
kusuik bao kamanyalosai,
 koruah dapek mampajoniah. 
Tapi samantangpun baitu, 
pihak diri marapulai, 
raso manetek niro pinang, 
antah baraie ontah tidak, 
nan bak alu patah batimpo, 
musim pabilo kabaturak. 

Ibo nan bak padi salibu, 
awak tumbuah musim talampau, urek tagantuang kajarami, 
rangkiang tinggi nan dicinto. 

Hanyo sabuah pintak kami 
supayo ditarimo dek datuak elok elok, 
iyo didalam tapak tangan, 
ikolah sombah nan ditibokan ka datuak

P=lah sampai tuak.
L= sakiro olah tuak
P=Sombah nan ta unjuak dari datuak adalah kato sabonanyo.
Kok lompek basitumpu
Latian pado ambo ,batun pado kito nan basamo.
Silang nan bapangka,karojo nan ba pokok.
Adopun rundiangdatuak kan tintang turun tanggo, dari rumah godang
datuak ,bajalan di lobuah nangolong.
Masuak ka korong kampuang ambo.

Kok tibo olah baduduak an
Olah taunjuak sirah di carano.
Tando lah sudah minum makan.
Pihak diditi marapulai.
Olah lo duduak ateh rumah
Di lingkuang niniak jo mamak
Di hadapan ibo jo napo
Saroto ipa jo bosan,
Kok tumbuah di tongah rumah
Ka jadi  adat bijo bayiak
Ka korih pamaga diri
Kok elok rotak tangannyo
Panjang baok lah ka pangorek
Singkek ka ma uleh.
Senteng ka pambilai.

Kok elok rotak lidahnyo.
Kusuk baok lah ka mamyalisai.
Kok koruah ka pan jonihi.

Tapu samantamg pun baitu.
Pihak di diri mara pulai.
Raso kok manetek ka arai pinang
Muntah barayia muntah tidak
Nan bak alu patah batimpo.
Musim pabilo ka bataruaknyo.

Ibo nan bak padi saling
Awak tumbuh. musim talampau
Urek tagantuang ka jurami
Rangkiyang tunggi nan ba cinto
Sabuah pintak bokeh datuak
Tolong tarimo kamakan kami
Tarimo dalam tapak tangan elok elok
Kan baitu pamintaan  datuak cako.

L= Yo bona tuak....
P=Sapanjang parundiangan datuak tu
Olah di adat nn ba pakai.
Olah di lingka pusoko nan bapakai
Tapi sungguahpun baitu.

Dek lai di muko niniak jo mamak, 
Di hadapan kito nan basamo
Ambo ambiak kato baiyo
Mananti datuak saka tiko
Kan  lai dalam adat juonyo datuak..
P= basyarikat kito tuak
L=Maanyo datuak.....
Nan sapanjang kato datuak cako.
Adalah kato nan sabonanyo
Tontang diri mara pulai...
Olah rancak di timpo bayiak

Bak bosi bayiak Baringgik an
Olah talotak dalam adatOlah nyo duduk di pusoko
Anak ciek lah jadi duo
Tompek ba iyo jo ba tidok
Olah di tarimo elok elok
Itu tarimo nan babori Arok pulang maklum bokeh dattuak.

P=Sapanjang pamborian datuak tu
Bak bunyi nan kami donga
Rupo nan lah kami liek
Satontang diri mara pulai

Olah rancak di timpo baliak
Bak Bosi  nan ba ringgik i
Talotak di dalam.adat
Olah duduk di pusoko
Anak ciek kinilah duo
Tompek ba iyo jo batido
Olah di tarimo elok elok.

Dek kondisi lah buliah
Pintak lai balaku
Alhamdulillah ka jawabnyo 

L=Alhamdulillah akhir 
kato datuak....bak pamutuk 
satiok kalam
Baa kok kito bateh
sampai di siko tuak.

P=kok ba itu pituah datuak ,
baa kato si rajin jonang ,
 si olek  turun ma ikua di bulakang datuak

Aluamintak turun tanggo.

L = manyo datuak....
Sungguahpun dt...nan di imbau, 
Tompek dibori basitumpu, 
batinnyo kapado niniak
 jo mamak, 
karajo nan bapokok, 
silang nan bapangka. 

Rundiang nan batimpokan 
bokeh datuak
Phak di hari sahari nan ko.
Dek nan di makosuk lah sampai 
Nan di ama nan lah pocah

Kok.satontang minum makan
Minum olah ubek awuh.
Makan olah ubek litak
Alhamdulillah ka jaweknyo.

Ateh bulek nan lah sagolong
Picak nan lah salayang. 
Ateh mujilih rumah nan ko.
Di Lingka niniak mamak
Saroto urang nan datang

Bak ibarat urang manyumpik
Kapeh tobang mambawo angin
Panulak damak ka lua
Damak lah rintang di daun
Kumbang lah rintang dek bungo
Buruang lah rintang dek buah
Kapeh nak baliak katanah.
Itu simbah nan di anta bokeh datuak
Maklum datuak tontang iru.

P. = Nan ka jadi sauk saponyo
ateh rundiang datuak tu
Pihak di hari nan sahari ko
Dek nan di ama olah bocah
Nan di mukosuk lah nyo sampai
Ateh minum lah  jadi palopeh awuh
Makan palopeh litak , 
Alhamdulillah ka jaweknyo.
Dek kapeh nak turun katanah

Pitaruah dek lah baanta
Posan lah sampai ka nan manarimo
Olah talotak di adat nan bapakai
Olah di lingka limbago nan batuang.

Tapi dek lai dalam.adat juo .
Dek pipik indak sa ikut
Jaguang nan indak sabatang
Kato ka di baok ka mupokat 
Sifat mananti datuak dulu
Maklum datuak tontang itu.
L= dalam adat tuak.
P= Dek lamo datuak mananti, 
ambo manjopuk kato 

Bagian III
Pidato Pasambahan Adat,
Ma-anta MARAPULAI
Assalamu’alaikum 
Datuak,
Ba’a nyo Datu...........
pado datuak tibonyo sambah. 
Sungguahpun datuak surang nan disambah, tagah dek adat jo pusako, 
dek barieh cupak jo gantang, 
dek alua datuak kasamonyo, 
kami datang maantakan sambah.

Adopun sambah nan ka ditunggangkan
pado datuak, talewah ka nan banyak…,
Bak manuruik adat kito juo, 
kok basiang di nan tumbuah,
 jikok manimbang di nan ado, 
tumbuah sarupo iko kini. 
Sandi andiko dalam kampuang, 
di datuak tampuak tangkainyo..

 Inggiran silang jo salisiah, 
kusuik di datuak salasainyo, 
karuah di datuak ka janiahnyo. 
Ibaraik diri badan datuak, 
kayu gadang di tangah padang, 
baurek limbago matan, 
kabatang sandi andiko,
badahan cupak jo gantang,
barantiang barieh balabeh, 
badaun rimbun dek adat,
babungo mungkin jo patuik,
 babuah kato nan bana. 
Buliah baselo di ureknyo, 
buliah basanda di batangnyo, kagantuangan cupak nan duo
.Partamo cupak usali, 
kaduo cupak buatan.

Cupak usali iyo nan sakundi-kundinyo,
 nan sapantiang tali bajak, 
kupang jo ameh masuak pulo. 
Nan ganok duo baleh taiyeh, 
dikikia bahabih basi, 
dibasuah bahabih ayie, 
dianjak indaknyo mati,
 dibubuik tak namuah layua, 
itu nan banamo cupak usali.

Nan tasabuik cupak buatan,
nan batapuang kapua jo sadah,
baliciek pinang jo gambia.
 Sasuai mangko manjadi, 
saukua mangko takanak..
Kok datang hujan jo paneh,
 batiuik angin jo ribuik,
 sabarieh bapantang hilang, 
Sabarieh tak namuah lupo.
Lah janiah cahayo adat,
 lah tarang bangun pusako, 
bak rumpuik ditimpo rinyai, 
musim pabilo lipua lai.
Salangkah turun dari janjang, 
dari tangah rumah di kampuang etan, barieh tabantang kami turuik, 
labuah nan goloang kami tampuah, 
datang ka jorong kampuang datuak.

Kok tibo alah baduduak-an, 
lah ta unjuak sirieh di carano,
 tando lah sudah minum makan,
Nan sakarang iko kini, 
pihak di diri marapulai,
lah duduak di ateh rumah. 
Duduak di ruang rumah nan gadang, dilingkuang niniak jo mamak, 
di hadapan ibu jo bapo, 
sarato ipa dengan bisan, 
cukuik jo urang mudo matah, 
lah duduak basandiang duo,
nan bak bulan jo matohari, 
bintang kujaraha mangaliliang.
Kok tumbuah di tangah rumah, 
kajadi adat bijo nan baiak,
 katungkek pamanih jalan, 
kakarieh pamaga adat, 
dalam adat baradat pulo. 
Kok elok ratak tangannyo, 
panjang bao kamangarek, 
Singkek bao ka mauleh,
senteang bao ka mambilai. 

Kok elok ratak lidahnyo,
kusuik bao ka manyalasai, 
kok karuah dapek mampajaniah,
 kok ka hilia samo kahilia,
 ka mudiak samo ka mudiak.

Namun samantang pun baitu, 
di pihak diri marapulai, 
raso menitiak niro pinang, 
antah barayie antah tidak, 
nan bak alu patah tatimpo, 
musim pabilo ka bataruak, 
ibo nan bak padi salibu,
 awak tumbuah musim talampau, 
urek tagantuang ka jarami, 
Rangkiang tinggi nan dicinto,
 supayo datuak tarimo elok-elok, 
iyo di dalam tapak tangan…, 
sakian sambah pado datuak.

Bagian IV


MA ANTAAN MARAPULAI
ASS.WBB..
MANO SAGALO NINIAK MAMAK NAN GADANG BASA BATUAH RILA JO MAAF AMBO PINTAK NAN DIATOK ATEH SURAMBI DISUSUN JARI NAN SAPULUAH SOMBAH JO SIMPUAH MANJALANI KABAKEH DATUAK SOMBAH SABARIH SAPATAH KATO.

BARILAH AMPUN AMBO MANDATANGKAN SOMBAH, 
SOMBAH SAUJUD MANJALANI, KAHARIBAAN SAGALO DATUAK SAGALO TUK ANGKU, 
NAN SAISI RUMAH NAN KO,
 NAN TATANAI DEK LANTAI, 
NAN TALINGKUANG DEK DINDIANG,
 NAN TASUNGKUIK DEK ATOK, 
GADANG INDAK DISABUIK GALA,
 KETEK INDAK DI IMBAU NAMO,
 DALAM BUAH PASAMBAHAN KASADONYO,
ZAHIRNYO SAMBAH BAKEH DATUAK.
 JO SAMBAH SIMPUAH SALAM DIANGKEK, SAKALI GAWA BARIBU AMPUN, 
MAAFKAN JUO BADAN AMBO, 
DALAM BUAH PASAMBAHAN,
KOK SALAH MINTAK DI PATUIK IN, 
SASEK MINTAK DI IMBAU, 
TALUNCUA MINTAK DISENTAK, 
SOBOK AMBOKO KURANG PANDAPEK 
NAN BAK SIKEK, 
KURANG SUSUN NAN BAK SIRIAH, 
ILMU PANGATAHUAN JAUH SAKALI,
A-LA NAN KAJADI BUAH PASAMBAHAN DIADAT SAWAJAH IKO KINI.

TANAH JAO TANAH PALEMBANG 
PULAU KARANG LABUAN KAPA 
BANGKA HULU TIMBUNAN LAWUIK,
 DARI PAGAI SATUPUN TIDAK
 ADO NAN MAMBATAKAN, 
LAINYO UNDANG NINIAK MAMAK,
BAKATO-KATO URANG DAULU 
BABIDA-BIDA URANG KINI,
KAMANO JALAN KASUMPU
LINGKUE TUMBUAH DIPAKAN
CUPAK GANTANG URANG DAULU
ITU DITIRU DITULADAN

SITUOK NAMO BILALANG
NAGARI TURUN BANIAGO
LAI BACUPAK LAI BAGANTANG
BAUKIE LAI BALIMBAGO

KAYU SAPEK MODANG DILURAH
DIAMBIAK KAPAPAN TUAI
LABIAHNYO KAPAPAN TIMBO
DICALIAK KABEK TAK BARUBAH
DILIEK SIMPAI TAK BAUNGKAI
ITU DITIRU DITULADANI JUO

MULO SUMUA KAN DAGALI 
NAGARI KAN DIJAJAK ADAT
 NAK SAMO DI LAZIMKAN, 
DEK ADAT LAH MANURUIK SARAK
 LAH TAMASAHUA KASONO-SINI,
 LALU KAAMBUN KAPATANI 
SALO MANYALO UJUANG SIAM,
 DEK MUSIM SAMASO ITU 
TIGO SOPIE BALAHAN JURAI, 
NAN SAJURAI KABANDA RUHUN
 NAN SAJURAI KABANDA CINO 
SAJURAI KAMINANG KABAU, 

NAN SAJURAI KAMINANG KABAU 
TUNGKU TIGO SAJARANGAN
 RAJO TIGO NAIAK NOBAT, 
PATAMO RAJO DIBUO 
KADUO RAJO SUMPUR KUDUS 
KATIGO RAJO PAGARUYUANG,
TASABUIK RAJO DIBUO 
RAJO BAGALA RAJO ADAT,
 KADUO RAJO SUMPUR KUDUS 
RAJO BAGALA RAJO IBADAT, 

MAMEGANG HAKIM KITABULOH,
 AMAL TA’AT HAKIM BADIRI 
LA TAMASAHUA KASONO-SINI,

LALU KALUHAK TANAH DATA
TABENDANG-BENDANG KALUAK AGAM TARUIH KALUAK LIMO PULUAH, 
ITU NAN DIKAKA LAWEH 
DIRANTANG PANJANG SAMPAI KINI 
BAITU JUO RAJO BAGALA DUO SELO,
 NAN KATIGO RAJO PAGARUYUANG,
BUKAN TU RAJO RANG DIBALI 
BUKAN TURAJO RANG DI PINTAK,
RAJO BADIRI SANDIRINYO 
RAJO BAGALA RAJO ALAM, 
SIPAPEK NAMO TAMBILANG 
KA PANGGALI LUBANG TABU 
TAKALI DILUBANG LAMO, 
KOK CAPEK AMBO MAMBILANG
LIEK KABUNGKA JO TARAJU
 NAK SURUIK KAPUSAKO LAMO.
SAIRIANG BALAM JO BARABAH
BALAM INGGOK BARABAH MANDI
SIRIANG SALAM DENGAN SOMBAH
SALAM DIANGKEK SOMBAH KUMBALI

SOMBAH NAN KAN AMBO PASOMBAHKAN, JIKOK DILIEK DIKONANG-KONANG
DIPIKIE SAHABI PIKIE, 
MANAKU AMBO KABUMI 
MANINGADA LALU KALANGIK,
 TOGAK KUDARAT DARI ALLAH
 IRADAT NAN BAKAPANJANGAN

ADAT DUO NAN TERJOLI, 
PARTAMO SORAK NAN MAUJUD 
KADUO ADAT NAN MAHA MULIE, 

PIHAK DI SORAK NAN MAUJUD 
DEK BARI KOTO PILIANG 
ADAT DATUAK
 KATUMANGGUNGAN, MANCARI 
KATO NAN SAIYO 
BULEK AIE KAPAMBULUAH 
BULEK KATO KAMUPAKAT,
 SAUKU MANGKO TAKANAK 
SASUAI MANGKO MANJADI.
PIHAK DIADAT MAHA MULIE 

DEK WARI BODI CANIAGO,
ADAT DATUAK PARPATIAH NAN 
SABATANG, MALIEK LURUIH NAN
 SATUJU MANANTANG ADAT SAUJO GALO 

LURUIH ARAH MANANTANG 
BANA, HUKUM ADIE 
MANAHAN BANDIANG 
KATO BANA MANAHAN SUDI 
BANAMO ADAT MA ANTAAN
 MARAPULAI

, PIHAK DI DIRI MARAPULAI 
LAH DUDUAK DIRUANG 
TANGAH DILINGKUANG NINIAK 
DENGAN MAMAK SARATO IPA
 DENGAN BISAN CUKUIK JO 
ROMBONGAN MUDO-MUDO, 
KOK TAJADI DITANGA RUMAH 
KAJADI ADAT BIJO BAIAK 
NAN BAK TUNGKEK PAMANI JALAN 
NAN BAK KORI PAMAGA ADAT 
DALAM ADAT BARADAT PULO, 

JAMPANG KOK ELOK RATAK

 TANGAN BALIAU 
PANJANG BAO MANGAREK 
SINGKEK BAO MAULEH 
TAPI SAMANTANG PUN BAITU, 
KARONO BALIAU KO KETEK MUDU
 MATAH UMUA ALUN SATAHUN JAGUANG 
DARAH PUN BALUN SATAMPUAK
 PINANG, KOK GADANGNYO
 TABAO DEK BUKU TINGGI 
TABAO DEK RUEH 
NAN BAK MANETEH NIRO PINANG 
ANTAH BARAIAH ANTAH TIDAK,
 BAK ALUA PATA TATIMPO 
MUSIM PABILO KABATARUAK 

IBARAIK PADI SALIBU
 AWAK TUMBUAH MUSIM 
TALAMPAU, RANGKIANG KINI 
KADI CINTO 
UREK TASANGKUIK DIJARAMI, 
BA A NAN PINTAK PINTO KAMI 
NINIAK MAMAK NAN 
MANTAAN MARAPULAI 
KAPADO NINIAK MAMAK DISIKO, 
PIHAK KADIRI MARAPULAI 
KOK SALAH MINTAK DIPATUIK 
SASEK MINTAK DIMBAU 
TALUNCUA MINTAK DISENTAK KAN
, SABAB BALIAU KO KURANG
 PANDAPEK NAN BAK SIKEK 
KURANG SUSUN 
NAN BAK SIRIEH 
ILMU PANGATUHUAN JAUAH SAKALI.
TOGAK NAK DIBAO SAMO TINGGI 
DUDUAK NAK DIBAO SAMO 
RONDAH, WALAU BADUSUN 
BATARATAK, 
SAMPAI BAKAMPUANG BANAGARI, 
IYO NAK DIBAO SAILIA 
SAMUDIAK, SALABUAH SATAPIAN
 SAUJO SABEKAN, 
SALARANG SAPANTANGAN 
IYO NAK BATARIMO DEK NINIAK
MAMAK DOSIKO, 
SAGITU SOMBAH PADO DATUAK.
LAH SAMPAI DEK DATUAK
BILANG ALAH
SAPANJANG BUAH PANITAHAN 
DATUAK NAN TASERAK 
KATANGAH-TANGAH TATABUA 
KAMUKO NAN RAPEK, 
LADIOTOK LADISUSUN DARI AWA 
SAMPAI KA AKHIA 
INDAK KADI ULANG KILIN DITIKAM
 JOJAK DIULANG KILIN BONANG
 KOK PUTUIH DIULANG TIKAM JOJAK 
KOK LOPEH

 MANAN KAJADI BUAH KABENARAN 
DEK DATUAK IYO MALAH, 
PIHAK DI DIRI MARAPULAI 
LAH DUDUAK DIRUANG 
TANGAH DILINGKUANG NINIAK 
DENGAN MAMAK SARATO IPA 
DENGAN BISAN 
CUKUIK JO ROMBONGAN 
MUDO-MUDO, KOK TAJADI 
DITANGA RUMAH
 KAJADI ADAT BIJO BAIAK 
NAN BAK TUNGKEK PAMANI JALAN
 NAN BAK KORI PAMAGA ADAT 
DALAM ADAT BARADAT PULO,

 JAMPANG KOK ELOK RATAK 
TANGAN BALIAU 
PANJANG BAO MANGAREK 
SINGKEK BAO MAULEH 
TAPI SAMANTANG PUN BAITU, 
KARONO BALIAU KO KETEK MUDU 
MATAH
UMUA ALUN SATAHUN JAGUANG
 DARAH PUN BALUN SATAMPUAK
 PINANG, KOK GADANGNYO TABAO
 DEK BUKU TINGGI TABAO DEK RUEH 
NAN BAK MANETEH NIRO PINANG
 ANTAH BARAIAH ANTAH TIDAK, 
BAK ALUA PATA TATIMPO 
MUSIM PABILO KABATARUAK 
IBARAIK PADI SALIBU 
AWAK TUMBUAH MUSIM 
TALAMPAU, RANGKIANG KINI 
KADI CINTO
 UREK TASANGKUIK DIJARAMI, 

BA A NAN PINTAK PINTO NINIAK
 MAMAK NAN MANTAAN MARAPULAI 
KAPADO KAMI NINIAK MAMAK 
NAN DISIKO, 
PIHAK KADIRI MARAPULAI 
KOK SALAH MINTAK DIPATUIK
 SASEK MINTAK DIMBAU
 TALUNCUA MINTAK DISENTAK 
KAN, SABAB BALIAU KO 
KURANG PANDAPEK NAN BAK
 SIKEK KURANG SUSUN NAN BAK
 SIRIEH ILMU PANGATUHUAN 
JAUAH SAKALI.
TOGAK NAK DIBAO SAMO TINGGI
 DUDUAK NAK DIBAO SAMO
 RONDAH, WALAU BADUSUN
 BATARATAK, SAMPAI
 BAKAMPUANG BANAGARI,
 IYO NAK DIBAO SAILIA 
SAMUDIAK, SALABUAH 
SATAPIAN SAUJO SABEKAN 
SALARANG SAPANTANGAN 
IYO NAK BATARIMO DEK NINIAK
 MAMAK NAN DISIKO, KAN BAITU
 BUNYI BUAH PANYAMBAHAN 
DATUAK TADI. B A N A
PIHAK DIKAMI SIPOKOK 
SIPANGKALAN TAGAK NAN 
BAPUSU DUDUAK NAN BAROPOK
 BULEK AIE LA KAPAMBULUAH
 BULEK KATO LA KAMUPAKAT, 
IBARAT LA TASANGKUIK KANAN 
TINGGI LA TASANDA KANAN GADANG
 IYO LA BATARIMO NAMO DI TUAK.
LIMBAGO TARIMO KASIH JANYO 
DATUAK DI NAK JAN SABOLAH 
TABIANG DISISIK ELOK 
DITARA KADUONYO, IBARAT
 PINCOLANG BASENTAK ILIE 
NAN PELANG BASENTAK MUDIAK, 
IBARAT ANAU TABAO DEK SIGAINYO 
YAITU PIHAK DIANAK KAMANAKAN 
KAMI NAN PADUSI, KOK TABAO 
DEK JUNJUANGNYO TANTU KA
 KORONG KAMPUANG DATUAK, 
INGGIRAN SILANG JO SALISIAH
 KUSUIK DI DATUAK SALASAINYO 
KARUAH DIDATUAK KAJANIAHNYO.
IBARAT BATANG TUBUAH DATUAK
 KAYU GADANG DITANGAH KOTO 
NAN BAUREK BALIMBAGO, 
BADAHAN CUPAK JO 
GANTANG, BARANTIANG BARI 
BALABE, BABUNGO RIMBUN 
DEK ADAT, BABUAH KATO NAN 
BANA, BULIEH BASELO 
DIPANGKANYO BULIEH BASANDA
 KA BATANGNYO KAGANTUNGAN
 CUPAK NAN DUO PARTAMO CUPAK 
USOLI KADUO CUPAK BUATAN,
 NAN TASABUIK CUPAK USOLI 
NAN SAKUNDI-KUNDINYO 
NAN SAPUNTIANG TALI BAJAK KUPANG
 JO AMEH MASUAK PULO NAN GONOK 
DUO BALEH TAIE, DIKIKI BARABI BASI 
DI BASUO BARABI AIE DIBUBUIK 
TAK NAMUO MATI DIASAK TAK 
NAMUO LAYUO TASABUIK CUPAK 
BUATAN, BATAPUAK KAPUAK JO 
SODAH BALACIK PINANG JO 
GAMBIE SAUKO MANGKO 
TAKANAK SASUAI MANGKO MANJADI,
 LAH JANIAH CANDONYO ADAT
 LATARANG JALAN KAPUSAKO, 
NAN BAK RUMPUIK DITIMPO 
RINYAI INDAK KAMUNGKIN 
LIPUAK LAI BA-A TOH NAN KINI 
PINTAK PINTO KAMI TERHADAP 
NINIAK MAMAK NAN 
MANTAAN MARAPULAI.
PIHAK DI ANAK KAMANAKAN KAMI NAN PADUSI NAN BANAMO SIUPIAK
 KOK SALAH MINTAK DIPATUIK 
SOSEK MINTAK DI IMBAU 
TALUNCUA MINTAK DISENTAK 
SOBOK BALIAU KO KURANG 
PANDAPEK NAN BAK SIKEK 
KURANG SUSUN NAN BAK SIRIEH 
ILMU PENGETAHUAN JAUAH 
SAKALI, KARONO BALIAU KO KETEK 
MUDO MATAH UMUA ALUN 
SATAHUN JAGUANG DARAH PUN
 BALUN SATAMPUAK PINANG, 
KOK GADANG TABAO DEK BUKU 
TINGGI TABAO DEK RUEH, COPEK 
KAKI KOK PANARUANG COPEK 
TANGAN KOK PAMACAH, PAI 
KASUMU EMBE CIEK KOK INDAK 
TABAO, KADAPU PUNTUANG CIEK 
KOK INDAK TASORONGKAN, IYO
 NAK BATUNJUAK BA AJARI PULO 
DEK DATUAK NYO, BAA SABALIAK PADO ITU BAPAKAI PULO DEK 
DATUAK MANURUIK PITUAH, 
HUTAN JAUAH BAULANGI HUTAN
 DAKEK BAKANONOI, KOK SIANG
 BA COLIEK- COLIEK MALAM 
BADANGA-DANGA IYO MINTAK
DITARIMO PULO DEK DATUAK.

http://www.google.com

Alua pasambahan siriaAlua pasambahan siriah pinang.Pidato Adat Pasambahan SiriahPinang. Manolah Datuak …[sobukan golanyo kalau tau]… nannyo.... ambo. Sakali ambo maimbau, sapatah rundiang nan talalu, sungguah pun Datuak sorang nan ta imbau, batin dek adat kasamonyo.Pangona batin ka nan rapek, ujuk sombah ka nan banyak, sombah tasimpuah sa urek bungka nan piawai, naraco nan luruh main daun, indak basibak jo basisieh, bukan bahinggo jo babateh.Sombah tajelo di nan rapek, rundiang ta tabua ka nan banyak. Niniak mamak jo pangulu ,ibu bapo jo codiak pandai nan candokio, nan mudo arih Budiman, kaum ibu samo di dalam, dalam panggilan ambo juo, ateh hadirin dalm majilihko.salam di Datuak ditimpokan. Ujuk nyo sombah nan ta jelo, nyato talewa diukuran, tabayang barieh jo balabeh, bona bak andai kato bida. Dek curiang barih da ulu, dek andai pusako lamo, kok ba siang di nan tumbuah,kok manimbang di nan lai, Tumbuah sarupo iko kini. Manuruk papatah cupak jo gantang, dek banyak ragu kok tibo, dek lamo lupo kok datang,dek manusia basifat khilaf.Agak kok ragu ka juaronyo, nan tinggi kok kurang anjuangtuak ,nan godang kok kurang amba, sobab dek sosak saroto sompik ateh rumah aluran di ateh kok di bawah, patuk di tongah kok di topi, kok indak sonang sejahtera, kok kurang aman jo santoso,kok indak talotak di tompeknyo, maaf dimintak banyak-banyak, izin jo rela dari DatuakLimbak nan dari pado itu, adat dek duo salanggano, concang dek duo salandasan, puntiang talotak dihulu, dibawah kiliran taji, asa rundiang kato daulu, tigo limbago nan tajadi. Partamo sambah-manyambah, kaduo baso jo basi, katigo siriah jo pinang. Sombah manyombah dalam adat, tali-batali undang-undang. Tasabuk bamuluk manih, tapakai baso jo basi, saroto ereang jo gendeang, muluk manih pangarang baso,budi baiak tali pikatan, pangubuang silaturrahim banamo adat sopan santun. Rajo alam di Minangkabau, Puncak adat di Limo Puluah, iyo carano rang namo an.Ramo-ramo tobang malayang, malayang ka koto tongah, banyaknyo ompek puluah ompek. Rancak carano bukan alang kapalang, talotak di tongah-tongah,dilingkuang urang nan banyak, itu carano pulang poi, dari sipokok ka panggilan,dari pangka lalu ka ujuang,talayok ka ruang tongah, talayang ka ruang topi, sampai dibujua balintangi, nyato taunjuak bakeh Datuak, tibo di muko nan basamo. Carano banamo carano bosa, datang nan dari tanah bonjo, buatan tukang sungai pua, tukang banamo Reno Ali, carano bak tiuang katobang, elok carano bak olang ka inggok,Mba ukia ba pucuak robuang, batatah bamego-mego, ba aleh kasap bakain rumin. Ponuah barisi kalangkapan, kaganti baso jo basi. Apo koh jinieh kalangkapan,siriahnyo udang tampak ari, siriah nyo tumbalang kuku balam, gagangnyo bapantang putuh, buahnyo intan jo podi, babungo lado basoluak batang,buah diambiak kadi taman, daun diambiak kasusuak mandi,usa rotak ritie pun tido, usah kalayua makin nyo iduk. Lorong kapado pinangnyo, pinang baruruk nan baruntun, bak dasun dibolah duo, bak bawang dibolah ompek, batangnyo nan linggurai yan,satahun tupai mamanjek, balun leh sampai kapucuaknyo, tingginyo jambo-jamboan, buahnyo jangkau-jangkauan, jatuah kabawah jadi ambun, banamo si ambun suri.Lorong kapado sodahnyo,sodahnyo langkitang godang, dibasuah jo aia ombun, babasuah jo poti santan, diombuh jo lingka cino, di  

TUAH SAKATO BERMAKNA AJARAN TERTINGGI ADAT KOTO PILIANG : 

BARIH BALOBEH NAKNYO TOGAK,
 UKUA JO JANGKO KAJI DA ULU.
KAMANAKAN BARAJO KA MAMAK ,MAMAK BARAJO KA PANGULU.
PANGULU BARAJO KA MUFOKAT,
 NAN DI TIRU DI TULADANI ,
MUFOKAT BARAJO KA NAN BONA,
 DALAM ADAT LAREH NAN DUO, KABONARAN TOGAK SANDIRINYO,
 NAN BONA KA JADI RAJO.
NAN BALILIH BAKNYO CUPAK, 
GANTANG BALANJUANG BAK NYO ADAT, KOK DATANG NA SABONA HAK, BATIL HANCUA SANDIRINYO.

TUAH MUPOKAT PANDAPATAN, 
PANTANG ILANG DEK UJAN ,
LOKANG DI TIMPO PANEH, 
TUAH SAKATO CILAKO DEK BASILANG, TABUJUA LALU ,MAMBALINTANG PATAH, ADAT NAN BAWARIH JO AMANAH NAN BAJAWEK., 
ADAT NAN BABUHUA MATI ADAT DI SYARAK KITABBULLAH,  
NAN BAPANTANG BARUBAH, 
TIBO DI ADAT NAN BA BUHUA SINTAK ,TUMBUAH DI BARIH MANIKAM JOJAK,BULIAH DI UBAH JO MUFOKAT.

ITULAH WARIH KARO PUSOKO.
KATO BANAMO UNDANG UNDANG, 
ALUA LURUH DI RONAH MINANG,
 JALAN PASA DEK NINIAK MOYANG.
ADAT LAMO PUSOKO USANG, 
WARISAN DATUAK PARPATIAH NAN SABATANG SAKOTU DATUAK KUTOMANGGUNGAN JADI RAJO.

http://www.google


Komentar

Postingan populer dari blog ini

Adat Nagari Koto Baru Simalanggang

    ADAT NAGARI KOTO BARU SIMALANGGANG Ini adalah catatan ulang Si ar Tuo Baraka (Hadarmi Tuo kampuang ,kampuang Piliang Dt. Manjuk )( Data keluarga Ambo ) Suduk Sambilan Tobek Panjang .  Anda dapat menghubungi kami untuk kritik dan saran  lewat tombol berikut ini (klik di sini) : Klik di sini   . MANCAMPAK MODANG KA ULU  KONAILAH ANAK SUDANG SUDANG  APOKOH CUPAK DEK PANG HULU . IYOLAH BAKUMAIN UNDANG UNDANG  =======================≠======================≠==      MANCAMPAK NAN  PARTAMO. A,PANGULU. PANGULU Adolah  SESORANG...nan  BABUDI ALUH BABICARO DALAM. Penghulu Di Minangkobau, manuruk warih nan bajawek,saroto pusoko nan batoloang. Bak cando Kayu godang ditongah koto, nan bapucuak  sabona bulek, nan baurek sabona tunggang, batang godang dahannyo  kuek, daun rimbun buahnyo lobek.  Batang godang bokeh basanda, urek bokeh baselo, dahan kuek tompek bagantuang, buah lobek  buliah dimakan, d...

RANJI KELUARGA Dt.MANJUK

 KAMPUANG PILIANG SUKU SAMBILAN TOBEK PANJANG, SOKO DT.MANJUK, MANGGUNGGUANG MAMBAOK TOBANG, INGGOK MANCONGKAM, KINI SOKO DI BAOK DEK NAN MUDO. Batogak pangulu 4-5 November 2023 M LATAR BELAKANG Perpindahan tempat menetap adalah hal biasa dalam kehidupan manusia, dalam Islam di namai hijrah dan di adat kita namanya merantau. Tobang mancongkam. Perantauan orang tua kami ini di lakukan oleh ODJI. Ke Tabek panjang. Dalam cerita tutur yang di dengar adalah usaha dagang makanan parabuang, seperti limpiang ,godok, silomak dan lain lain, yang beliau lakukan ke daerah pesawahan yang sedang beraktifitas di daerah Tabek panjang Kotoran baru Simalanggang.  Perjalanan perdagangan ini menyebabkan beliau sering menetap di Tabek panjang, kejadian ini sering terjadi sehingga keluarga beliau pun ikut menetap di Tabek pang. Ini terjadi sekitar tahun 18 90 an. Lama pergaulan dengan orang Tabek panjang maka di belilah tanah dengan dt.mansoik. yang berbatasan dengan sebelah ulu (mudiak ,barat) den...